Vissza | |||
NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött | |||
Ászgárd Sport ClubBudapest-FelsőtárkányKözösségteremtő mozgásMitől válhatunk mi, magyarok sportos nemzetté? Bár rengeteg olimpiai éremmel büszkélkedhetünk, a rideg tények – és az elgazosodó vidéki focipályák – mégis azt mutatják, hogy az átlagember inkább a TV-ből nézi a meccset, minthogy kimenne, vagy netán megrúgná a labdát. Sokan azt hiszik, az olimpiai aranyak száma és az élsportolók képzése az igazán fontos, holott sokkal lényegesebb, hogy mindennapjaink részévé váljon az aktív mozgás. Ebben azonban Magyarország igencsak alulteljesít, mindössze a népesség 9-11 százaléka sportol rendszeresen, ezzel európai viszonylatban a listák végén állunk. Bár a közoktatásban már napi szintű a testedzés, a fiataloknak (és az idősebb generációknak) az iskolán kívül is szükségük van egy helyre, egy társaságra, ahol sport- és közösségélményeket szerezhetnek. A Városligeti fasorban található Ászgárd Sport Klub pontosan ilyen indíttatásból jött létre a 90-es években. Az egyesület több sportszakosztályt működtet, mint például bowling vagy kajakozás, de a legnépszerűbb közülük az olaszországi falvakban játszott boccia (bocsa). Szrapkó István, a szervezet korábbi elnöke szerint nem ezek a tevékenységek fognak a társadalmat lázba hozó világverseny-eredményeket hozni az országnak, viszont nem is ez a céljuk a szabadidő sportoknak: egy ilyen helyen az is sikereket érhet el, aki nem készül profinak, vagy fizikai akadályok miatt nem válhat élsportolóvá.
Az Ászgárd Sport Klub már működése kezdete óta több nemzetközi kapcsolatot épített ki, 2009 óta pályáznak Európai Uniós programokban, a For Green Europe with Sport már a negyedik nyertes Erasmus+ projektjük. Szrapkó István úgy véli, sikerük titka, hogy valamilyen társadalmi értéket, hasznosságot fogalmaznak meg a pályázatukban úgy, hogy az az Európai Uniónak is egy megvalósítható cél legyen. Ilyen volt 2011-ben az Önkéntesség évéhez kapcsolódó táboruk, illetve később az időskori mozgás témájára felfűzött programsorozat. A tavalyi évben a fenntartható életmód és természet közeliség volt a központban. A tábort tizenéves fiataloknak szervezték egy Heves megyei kis településen A résztvevők kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy bizonyos hányaduk már „bejáratott táborozó” legyen, akik nem riadnak vissza a szabadidős tevékenységektől és a spontán közösségi aktivitástól (pl. közös éneklés vagy reggeli torna). Mint azt Szrapkó István projektfelelős elmondta, ma már sajnos nehezebb kezdeményező gyerekeket találni, a többség az „este bulizom-reggel alszom” életvitelt preferálja az ilyen táborokban. A közösen eltöltött 13 nap alatt kirándulásokat, filmvetítéseket, versenyeket és személyiségfejlesztő tréningeket is szerveztek. A programok során aztán sok különbség is felszínre került, és kiderült, milyen fontos a másik kultúrája, személye felé való nyitottság és tolerancia. A projektvezető hozzátette, ők nem a fiatalság problémáit akarták megoldani, a vitahelyzetekkel inkább irányt akartak mutatni.
A nemzetközi összefogás elsődlegesen lehetőséget adott a nyelvgyakorlásra, kapcsolatépítésre, személyiség és önbizalom fejlődésre, illetve elősegítette a fiatalok sporthoz való kötődését. Ám Szrapkó István nem áll meg itt: a szabadidő sportokat minél nagyobb réteghez, minél több helyre szeretnék elvinni, hiszen – és ez a projektvezető hitvallása is egyben – ezek a tevékenységek garantálják a közösség és lakosság megőrzését a nagyvárosokban és legfőképpen a hátrányosabb helyzetű kistérségek falvaiban.
| |||