Baross Imre Artistaképző

Legnagyobb klasszikus artistáink fordultak meg a falai között 1950 óta, a Baross Imre Artistaképző bázisain azonban az elmúlt években új idők új szele fúj. A versenyképes cirkuszművész ma rugalmas és szinte mindenhez konyít, ami a színpadon történik. Ehhez mérten újítja meg az iskola is oktatási rendszerét: külföldi továbbképzésekre a tavalyi és a következő két évre összesen 55.549 euró direkt brüsszeli forrást nyertek.

―

Ha Alfonzó, azaz Markos József, Gács Rezső alias Rodolfo, vagy Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornász ma élnének, nyilván nem csak Facebook rajongói oldaluk lenne. Csípőből intéznék online ügyeiket tableten, meg kellene birkózniuk a pályázatírás fogásaival, hogy újabb és újabb produkcióikhoz a forrás is biztosítva legyen. Talán az sem lenne tőlük idegen, hogy az újcirkuszi forradalom jegyében társművészetek mutatványaival is kacérkodjanak. De legalábbis a menedzsmentjük biztosan erre biztatná őket.

Velük együtt számtalan kiemelkedő cirkuszművész fordult meg tanárként, diákként a szakma fellegvárban, a Baross Imre Artistaképzőben az alapítás (1950) óta. A mai napig ez a legnagyobb múltú, artistaművész végzettséget nyújtó oktatási intézmény Magyarországon, amelynek tanári kara is kizárólag cirkuszi szakemberekből áll. – A tanárok és a diákok is évtizedeken át az orosz és a kínai cirkuszi oktatási forma keretein belül dolgoztak, a német gimnasztikát alapul véve. A rendszer lényege évtizedekig az volt, hogy a tanulók legjobb készségét a középpontba helyezve egy bizonyos cirkuszi szám előadóivá váljanak a végzett diákok – mondja Murainé Szakáts Ildikó, a Baross Imre Artistaképző igazgatója.

Az Európából indult újcirkuszi forradalom azonban fordulatot hozott, és az új idők új szele elért a cirkuszi fellegvár két oktatási bázisára, a Városligeti fasorra és a Magyar Cirkusz és Varieté művésztelepére is. – Ma már elvárás, hogy egy artistaművész ne csak egy-két számot tudjon magas szinten előadni, hanem képes legyen szuverén alkotóművészként saját gondolatait kifejezni, más művészeti ágakkal együttműködni. Egy cirkuszművész akkor versenyképes a munkaerőpiacon, ha színházban, operában is megállja a helyét, képes karaktert formálni, tánckészsége is van, és ha kell, meg tud szólalni a színpadon – folytatja Gallyas Veronika, akinek projektvezetése mellett a Baross Imre Artistaképző időben reagált a változásokra.

A Cirkuszi szakképzés a megújulás útján című, 17.795 euró Erasmus+ forrással támogatott projekt célja az iskola huszonegy fős tanári karának szemléletváltását segítő továbbképzés, a száz diák naprakész oktatását célzó tapasztalatszerzés, és a nemzetközi kapcsolatok bővítése. A munka kölcsönös: a magyar kiutazók szintén szakmai tudást adnak át gyakorlati képzéseken. Az iskola 2014 szeptembere és 2015 augusztusa között két szakképzési munkatársat és kilenc tanárt utaztathatott neves külföldi cikruszművészeti iskolákba, hogy Finnországban, Dániában, Spanyolországban, Angliában tanuljon, tapasztaljon a cirkusz összművészeti megközelítéséből. Bővített programmal már a folytatáshoz is nyertek 37.754  euró támogatást, így 2015 szeptembere és 2017 augusztusa között még több magyar cirkuszművész leshet bele a friss trendekbe.

Az iskola pályázati sikereivel a diákok is nyernek. Az elnyert támogatás kiegészítésével az iskola őket is utaztatja, így tanár és diák között a leginspirálóbb külföldi közegben alakulhat ki valódi műhelymunka.