Budapesti Közlekedési Központ

Hogyan férhetnek könnyebben hozzá a közlekedési információkhoz a vak és gyengénlátó utasok? Milyen új szolgáltatások biztosítanák számukra az egyenlő bánásmódot? Hogyan tehető a közlekedési létesítmények környezete befogadóbbá és akadálymentesebbé? A DANOVA – Innovatív közlekedési szolgáltatások vak és gyengénlátó utasok részére a Duna régióban elnevezésű, az Európai Unió Interreg Danube kutatás-fejlesztési keretprogramjából finanszírozott program ezekre a kérdésekre keresi a választ. A projekt célja, hogy a vak és gyengénlátó utasok számára teljes mértékben, önállóan hozzáférhetővé tegye a repülőtereket, kikötőket, illetve a vasút- és buszállomásokat. A transznacionális kezdeményezéshez a Budapest Airport és a Budapesti Közlekedési Központ is csatlakozott. Borsi Dáviddal, a BKK szóvivőjével beszélgettünk.

―

Honnan jött a projekt ötlete?

A BKK a nemzetközi kapcsolatain keresztül folyamatosan keresi a kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket és számos Európai Unió által finanszírozott pályázatban való részvételre kap felkérést. Megalakulása óta 11 ilyen projektet zárt sikerrel (amely megközelítőleg 340 millió forint összegű forrásfelhasználást jelent[1]), és jelenleg 10 futó projektben vesz részt projektpartnerként.

A BKK-t a DANOVA kutatás-fejlesztési projekt esetében a konzorcium alakulásakor a Budapest Airport javaslatára a vezető projektpartner, a Dubrovnik Airport kereste meg. A BKK több szempontot is megvizsgál ahhoz, hogy eldöntse, csatlakozzon-e egy ilyen pályázathoz. Ezek között legfontosabb, hogy a projekt témája illeszkedjen a Főváros fenntartható városi mobilitási tervének, a Budapesti Mobilitási Tervnek (BMT) a stratégiai keretrendszerébe. A BMT-ben megfogalmazott irányelvekhez illeszkedés biztosítja, hogy a fővárosban megvalósuló mobilitási projektek támogassák Budapest és várostérsége versenyképességét, valamint hozzájáruljanak a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához.

A BKK igyekszik a szegmentált célcsoportokra is odafigyelni, egyre fontosabb, hogy ne egy stilizált utast, hanem egyéni igényekkel rendelkező ügyfeleket tudjunk minél jobb szolgáltatásokkal kiszolgálni. A sérülékeny utazók csoportjába a fogyatékossággal élő emberek mellett beleérthetjük többek között a gyerekeket, az időseket, a kismamákat is, a nekik nyújtott akadálymentes szolgáltatások minden közlekedő számára hasznosak.

A BKK szemszögéből a városban a teljes utazási lánc akadálymentessége fontos, nem elég egy alacsonypadlós buszt járatni, ha a megállók, állomások nehezen megközelíthetőek. A repülőtér ilyen szempontból kiemelt stratégiai átadópontnak számít. Ha a 100E, a 200E buszok, a taxi és az egyéb transzferekkel a városba és a városból induló turistaforgalom (és az őket kiszolgáló, a repülőtéren vagy annak környezetében dolgozók) számára különböző mintabeavatkozások tesztelésével fejleszteni tudjuk a teljes körű, egyenlő hozzáférést a közlekedési szolgáltatásokhoz, akkor ezt követően a sikeresen vizsgázó megoldásokat más fontos intermodális közlekedési csomópontokra is adaptálhatjuk.

Hogyan állt össze a konzorcium?

A konzorciumot vezető Dubrovnik Airport az előzetes megkeresésre pozitívan visszajelző partnerek bevonásával első körben egy pályázati ötletet készített elő, amelyet benyújtott az Interreg Danube Region (Interreg DR) kutatás-fejlesztési program bizottsága elé. Ezt az előzetes pályázati ötletet az Interreg DR pozitívan bírálta el, így felkérte a konzorcium vezetését, hogy állítsa össze a végleges pályázati anyagot. Mivel az előzetes pályázatban részt vett a BKK is, így a végleges konzorciumban való részvételre is felkérést kapott. A végleges DANOVA pályázatot 2019. november végén nyújtotta be a konzorcium, amely 2020. május 18-án pozitív elbírálásban részesült.

A projekt célja, hogy feltárja, és megoldási javaslatokat adjon a városokon belüli főbb közlekedési csomópontok (repülőterek, kikötők, pályaudvarok) vakok és gyengénlátók általi megközelíthetőségére. A konzorciumban a budapesti repülőtér is projektpartnerként szerepel, így nemcsak a repülőtér közösségi közlekedéssel történő megközelítésére, hanem a repülőtéren belüli mozgásra is megoldást adhat a projekt. A pályázat előkészítésekor egyeztetést kezdeményeztünk a Budapest Airporttal, valamint a vak és gyengénlátó utasokat képviselő civil szervezetekkel is (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE)). A közös gondolkodás eredményeként olyan innovatív megoldásokat tudunk tervezni és megvalósítani Budapesten, amelyek a lehető legnagyobb mértékben igazodnak a látásérült emberek igényeihez. A projekt 2020. július 1-én indult el és 2022. december 31-ig tart, összköltségvetése 2.192.546,66 euró, amelyből a budapesti partnerekre eső összeg 388.350 euró.

Vettek már részt korábban olyan nemzetközi együttműködésben, amely a projekt előzményének tekinthető?

Az idén ősszel lezárult, 2017 és 2020 szeptembere között futó INCLUSION kutatás-fejlesztési és innovációs projekt célkitűzése és témája alapján a DANOVA projekt előzményének tekinthető. Az Európai Unió Horizon 2020 keretprogramjából finanszírozott projekt célja volt a mobilitást, elérhetőséget befolyásoló főbb tényezők és a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok mobilitási igényeinek, feltételeinek vizsgálata. A projekt olyan átültethető innovációkat azonosított, amelyek javítják a közösségi közlekedés elérhetőségét, különösen a kiszolgáltatott, speciális közlekedési igényű utasok számára.

A BKK a projektben két olyan ötletet valósított meg, amelyek támogatják a közösségi közlekedési eszközök használatát a speciális közlekedési igénnyel rendelkező ügyfelek számára, akik mozgásukban ideiglenesen vagy tartósan akadályozottak. A lista rendkívül sokszínű, mert ide sorolhatók akár bokaficamot vagy kéztörést szenvedettek, valamint babakocsival közlekedők, kerekesszékkel utazók, emellett siketek és nagyothallók, vakok és gyengénlátók, értelmileg akadályozott, illetve kommunikációban korlátozott ügyfelek, például akik idegen nyelven beszélnek.

Első lépésként a BKK a napi munkavégzésük során a közlekedésükben akadályozott ügyfelekkel érintkező munkavállalói számára érzékenyítő képzési tananyagot fejlesztett külső szakértő bevonásával. A tananyagban megfogalmazott elvek mentén, 2019 nyarán 85 munkavállaló (úm. ügyfélszolgálati munkatársak, jegyellenőrök, járművezetők) továbbképzését valósította meg. Az érzékenyítő képzések és tananyagok eredményeként a közlekedési munkavállalók jobban felismerik a mozgásukban akadályozott ügyfelek igényeit, az ügyfelek számára pedig befogadóbb környezetet tud a BKK biztosítani.

Második lépésben a BKK a Járókelő Közhasznú Egyesülettel együttműködve egy olyan közös kampányt valósított meg a https://jarokelo.hu/akadalyoknelkul platformon, amely lehetőséget biztosított, hogy a közlekedésükben akadályozott ügyfelek a mindennapos közlekedési nehézségeiket a népszerű közterületi probléma-megoldó honlapon bejelentsék és azokra transzparens módon az illetékes hivatal bevonásával megoldást kapjanak. A bejelentőfelület lehetőséget biztosított a BKK számára, hogy a fővárosi közösségi közlekedés egyenlő esélyű hozzáféréssel kapcsolatos nehézségeivel az ügyfelek szemszögéből megismerkedjen, a kampányban megismert igényeket a fenntartható városi mobilitás-tervezési folyamatba beleillessze.