Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Debreceni Egyetem

Debrecen

Időben a cukorbetegség ellen

A történet mesében

Nem sok jót ígérnek a magyarországi statisztikák a cukorbetegséggel kapcsolatban. Hatszázezer érintettet tartanak számon, számuk évről évre nő. A helyzet Európában sem különb, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kontinens népességének tizenegy százaléka diabeteszes. Mai ismereteink szerint elsősorban a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás a közvetlen oka a folyamatnak, különösen a 2-es típusú diabétesz esetében.

A fejlett országok népbetegségeként titulált 2-es típusú diabétesz főként a középkorúakat érinti, ebben a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás nagy szerepet játszik. Tehát nem feltétlen a gének határozzák meg a beteg sorsát, és megfelelő életvitellel meg is lehetne előzni a bajt. Dr. Rurik Imre professzor szerint a legjobb, ha már gyermekkorban elsajátítják a megfelelő étkezési szokásokat, akkor kevesebb az esélye a cukorbetegség kialakulásának.

Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar
Dr. Rurik Imre professzor szerint már gyermekkorban el kellene sajátítani a megfelelő étkezési szokásokat

Éppen ezért a Feel 4 Diabetes projekt a hat-tíz éves, alsó tagozatos gyerekeket választotta célcsoportnak, ám mivel a kiskorúak nem tudnak önállóan, helyesen táplálkozni, sem aktív fizikai mozgást végezni, a projektbe bevonják a szülőket, iskolákat és a helyi önkormányzatokat is. A projekt fő üzenete, hogy ha megértetik a szülőkkel, a gyermek környezetével a mozgás és az egészséges táplálkozás fontosságát, akkor a 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető lesz.

A kutatási konzorciumba egyébként a projektvezető görög egyetem vezető dietetikai munkatársa hívta meg a magyarokat 2014 őszén. A sok adminisztratív előkészület után a kutatók a lényegi projekt tevékenységet 2016-ban kezdték meg és 2 évig folytatják. Önkéntes jelentkezés alapján iskolákat kerestek meg Hajdú-Bihar megyében és Debrecenben, végül is kétszázötven családhoz jutottak el. A szülők összesen kétezer kérdőívet töltöttek ki, amelyekből kiderült, kik azok, akik magasabb rizikójúnak számítanak cukorbetegség szempontjából. Az eredmények alapján kialakult egy aktív (száz család) és egy kontroll (százötven családos) csoport.

Az egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás- Egészségügyi Tanszékének munkatársai egy hét foglalkozásból álló képzést szerveztek az aktív csoportba tartozó szülőknek, és beszélgettek velük a testmozgásról, gyümölcsfogyasztásról, vízivásról. Dr. Rurik Imre elmondja, a veszélyeztetett családok általában azt a kevésbé tehetős népréteget jelentik, amelynek a szociális helyzete nem teszi lehetővé a gyermek sportolását vagy egészséges táplálkozását. Nehéz őket motiválni, hiszen eleve alacsony egészségkultúrához szoktak, a szülők kevésbé igényesek. Fontos rávilágítani, hogy a rossz megszokások miatt ennek a rétegnek rövidebb a várható élettartama, s hajlamosabb többféle megbetegedésre is.

A gyerekeket viszont annál könnyebb lelkesíteni: a pedagógusok közreműködésével aktív tanórákat szerveztek nekik, tehát nem kell végigülniük negyvenöt percet, hanem tanári utasításra időnként fel kell állniuk és mozogniuk kell. Emellett a cukrozott üdítők helyett vízivásra próbálják rászoktatni őket.

A projektben nagy hangsúly került a mérésekre is. A testtömeg-indexen (BMI) kívül egy készülékkel a napi mozgásmennyiséget is tudják regisztrálni, ezeket a program elején és végén összehasonlítják, és kiderül, mennyiben változott az adott egyén életmódja. A professzor úgy látja, igen nehéz a hátrányos szociális helyzetet összehangolni az életmóddal, de nem lehetetlen: ha sikerül motiválni a szülőket az egészségesebb táplálkozásra, a család közös sportolására, akkor egy hátrányos helyzetű családban is megelőzhető a lehet a diabétesz.