Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

H1 Systems Kft.

Budapest

Olcsóbban fenntartható adatközpontok

Ma már mindenki ismeri azokat az elrettentő képeket, amelyek az óceánokon felhalmozódó műanyag szemét országméretű szigeteiről készültek. A naponta termelődő informatikai szemétről nehéz ennyire szemléletes képet adni, holott a felhalmozódó adat – közvetve – hasonló környezetvédelmi-társadalmi problémát jelent. Ma már a világ energiafelhasználásának százalékokban mérhető szeletét használják el évente adatközpontok. Ezek az óriás fogyasztók ráadásul legtöbbször pazarlóak, részben működési adottságok miatt (áramellátási túlbiztosítottság, hűtési problémák), részben pedig a már említett, ép ésszel nehezen felfogható informatikai lom miatt (gondoljunk csak a naponta az emberiség által előállított és a webre feltöltött képmennyiségre).

A budapesti H1Systems projektje nem véletlenül nyerte el a Horizon 2020 forrástámogatását (amelyből 874 ezer euró jut a magyar konzorciumvezetőnek): olyan problémára keresik a választ, amely az Unió számára is kiemelten fontos. A BodenTypeDC-projektben összegzett kutatás eredményeit egy ajánlott „technológiai mixben” hasznosítják majd. Az ajánlásukra támaszkodó, fenntartható adatközpont-épületek energia- és nyersanyagfelhasználás szempontjából egész életciklusuk alatt kifejezetten hatékonyak.

– Röviden és tömören: a projekt technológiai eredményeire épülő új adatközpontok olcsóbban kiépíthetők és sokkal olcsóbban fenntarthatók lesznek – mondja Kozma László projektvezető. A probléma szerinte többrétű: egyrészt hatalmas az informatikai szemét, amely eleve energiapazarlásra kényszeríti az adatközpontokat, másrészt a világban nem figyelnek eléggé a már meglévő adatközpont-kapacitások kihasználására, tehát úgy akarnak újakat építeni, hogy hasonló kapacitással máshol akár csak 20 százalékos teljesítménykihasználással működnek már meglévő szervertermek, harmadrészt az adatközpontok létesítésekor nem ügyelnek kellőképpen arra, hogy az épületekben éppen csak annyi anyagot és energiát használjanak fel, amennyi a létesítéshez, hűtéshez és fenntartáshoz optimálisan szükséges.

 H1 Systems Kft.
Kozma László projektvezető

A H1 Systems ezért a BodenTypeDC-projektben a nagy-britanniai hűtőrendszer-szolgálatatóval (EcoCooling), a rangos német és egy svéd kutatóintézettel (Fraunhofer IOSB, RISE SICS North), és a svéd infrastruktúrafejlesztővel (Boden Business Agency) közös konzorciumban egy ténylegesen megépülő adatközpontban fogja megkeresni a választ a fenti problémákra. A Svédországban létesülő adatközpontban építik majd ki azt a technológiai mixet, amely a szakma különböző területeiről származó innovatív elemeket válogat össze a környezeti adottságok figyelembevételével, a szabad levegős (Svédországban klimatikus adottság a hűvös levegő) és az evaporatív (párologtató) hűtés kombinációjával.

A hűtés tökéletes kombinációja mellett hasonlóan nagy hangsúlyt fektetnek majd az épület moduláris (legószerű) tervezésére és kialakítására, azaz arra, hogy a központ tetszőlegesen bővíthető legyen majd az évek során. Az energia- és anyagpazarlás fékezése érdekében – a svédországi, vízerőművekre épülő, rendkívül stabil energiaellátó hálózatra csatlakozva olyan rendszert építenek ki, amelyben nincs szükség túlbiztosított, megtöbbszörözött áramellátást biztosító berendezéskre (szünetmentes tápegységre vagy dízelgenerátorra).

 H1 Systems Kft.A bodeni vízerőmű Svédországban

A megépített – teljes körű mérési és adatgyűjtő felügyeleti rendszerrel ellátott – kísérleti adatközpontot a Fraunhofer intézet által létrehozott terhelési sémákkal (load patternekkel) fogják majd tesztelni. A kutatási program mérési eredményeire támaszkodva pedig tökéletesítik azt a szimulációs modellt, amely a projekt egyik végeredményeként jön létre. Ez a valóságban is működő adatközpont, és az arra épülő, tudományos megalapozottságú IT-terheléses sémákkal tesztelt szimulációs modell lehetővé teszi, hogy a svédországi adatközpont elvét, fizikai infrastruktúráját az Unió tetszőleges helyszínein „virtuálisan felépítsék”, és az adott lokációra jellemző környezeti, éghajlati adottságok paramétereivel teszteljék.