Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

Budapest

HungAIRy: nagyprojekt a tisztább levegőért

Tíz város bevonásával, országos szakértői hálózat felállításával csökkentenék a légszennyezettséget

LIFE

Elindult a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásával a HungAIRy: az Európai Bizottság által támogatott LIFE integrált projektben a konzorcium tagjai – köztük tíz magyarországi település –  az ország levegőminőségének javításán dolgoznak. Az átfogó, nyolcéves munka egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a következő évtizedben a lakosság és a közlekedésben részt vevők szemléletformálásával érzékelhetően javítsák Magyarország légszennyezettség-adatait.

 

– Magyarországon a levegő minőségével kapcsolatban sajnos bőven van mit tenni, ezért határozott úgy tíz magyarországi város, hogy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. vezetésével belevág az átfogó, nyolcéves, hosszú távú nagyprojektbe – mondja Riesz Lóránt, a társaság Nemzetközi Projektek Igazgatóságának vezetője. – A projekt fő célja, hogy a települések levegőminőségi tervének újragondolásával, hatékony végrehajtásával a partnertelepülések régióiban javítsák a levegő minőségét.

Amelynek borítékolhatóan országos hatása lesz, hiszen Budapesten kívül Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok és Tatabánya önkormányzata és városüzemeltetése vesz részt a közös munkában. A városok mellett a Herman Ottó Intézet munkáját az Országos Meteorológiai Szolgálat, a belga Flemish Institute for Technological Research és a Mindennapi Kultúráért Egyesület segíti a projektben. 

Herman Ottó Intézet
Riesz Lóránt, az intézet Nemzetközi Projektek Igazgatóságának vezetője

– A tízmillió magyarországi lakosból három és fél milliót közvetlenül is érint a HungAIRy által összekötött partnerség. A projektbe alapvetően olyan településeket szerettünk volna bevonni, ahol viszonylag kedvezőtlen a levegőminőség helyzete. Változatos méretű és különböző problémákkal küszködő városok vesznek részt a munkában: van, ahol a mezőgazdaság jelentős, bizonyos nagyvárosokban a közlekedés jelenti a problémát – mondja az igazgató. – Sokan azt gondolják, hogy legnagyobb mértékben még mindig az ipar felelős a légszennyezettségért, ez a feltételezés azonban nem állja meg a helyét. Uniós csatlakozásunkkal párhuzamosan ugyanis drasztikusan csökkent az ipari létesítmények kibocsátása. Kijelenthetjük, hogy ma már a lakosság és a közlekedés a két fő kibocsátási forrás, illetve bizonyos régiókban – az ammónia okán – a mezőgazdaság is jelentős tényező. 

A közlekedés hatásait nem kell magyarázni, az azonban meglepő, hogy a lakossággal kapcsolatos adatok továbbra is kedvezőtlenek. Mert mit is csinál a lakosság? Fűt. És éget. A szilárd tüzelőanyagok, a fa, a szén és legrosszabb esetben a hulladék eltüzelése jelentős levegőminőség-romboló hatással bír.  Mivel a lakosság esetében nehéz olyan intézkedéseket tenni, amelyek gyors és hatékony változást idéznének elő, marad a szemléletformálás. Hiszen, mint Riesz Lóránt fogalmaz, sok esetben egyszerűen csak az ismeretek hiánya (például ha valaki nedves fával fűt) okozza a gondot, amin könnyen lehet segíteni.

A HungAIRy nyolcéves, négy fázisra tagolt munkafolyamatát közös átfogó tevékenységek és helyi, településspecifikus akciók jellemzik. Első lépésként felállítanak egy ökomenedzser-hálózatot, amely lakossági tájékoztatással és – az adott önkormányzaton belül – a levegőminőség ügyével, a tervek végrehajtásával fog foglalkozni. Ezt követően elkészítenek egy hiánypótló adatbázist, amely a közlekedéssel kapcsolatos és lakossági kibocsátásokra épül. Ez az adatbank egy webalapú városi tervezői modell kiindulópontját jelenti majd, amelyből applikáció is készül. Ezzel az adott településen a különböző fejlesztések levegőminőségre gyakorolt hatása előre megbecsülhető lesz.

<
>
A HungAIRy nyitó konferenciája 2019 tavaszán

Mivel a HungAIRy kapacitásfejlesztő projekt (amelyben elsősorban nem beruházásokra, hanem többek között az érintett szereplők közötti kommunikációra, a tudományos háttér fejlesztésére és a szemléletformálásra koncentrálnak), ezért a közlekedéssel és a lakossági kibocsátással kapcsolatos szemléletformáló és tudatosságnövelő programsorozatok szervezése is kiemelt jelentőségű lesz. A HungAIRy első, kétéves, előkészítő-tervező szakasza után, a második fázistól a konkrét településspecifikus akciók is megkezdődnek (például közbringarendszer kiépítését tervezik több településen is).

Mint azt Riesz Lóránt elmondja, a partnerek fő feladata az, hogy az uniós célkitűzéseket szem előtt tartva az adott településeken támogassák a szemléletformálást, ezzel együtt elkezdjenek gondolkodni a problémák hatékony megoldásán, a levegőminőségi tervekhez pedig olyan forrásokat találjanak, amelyekkel a későbbiekben nagyobb beruházásokat is indukálhatnak. Mivel a jó példa ragadós, a tíz városban kidolgozott gyakorlatok bemutatásával az ország többi részén is javítható lesz a levegő minősége. Jelentős eredményt akkor ér el a projekt, ha a levegőtisztaság a mindennapi kultúra részét képezi majd.

˄