Vissza | ||||
NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött | ||||
Kék Vonal Gyermekkrízis AlapítványBudapestSegélyvonal a gyermekvédelembenAz UNICEF friss kutatásai szerint a testi fenyítés elfogadottsága az elmúlt években csökkent, ugyanakkor az érzelmi, szóbeli, lelki fenyítés sokkal kevésbé tudatos. Azaz: a felnőttek nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent az érzelmi bántalmazás. Emellett bizonyos bántalmazási formákkal, például az iskolai vagy internetes kirekesztéssel, megfélemlítéssel kapcsolatban az utóbbi években szerencsére szintén csökkent a társadalom toleranciája. A csökkenő tűrésküszöb azonban növekvő munkát jelent a telefonos segélyvonalat működtető Kék Vonal Alapítványnak. Ennek magyarázata az, hogy mivel – jó értelemben – trendi téma lett a cyber bullying, az áldozat, vagy az áldozat környezete hamarabb és könnyebben jelzi, ha baj van. Tehát nem egyértelműen az egyedi bántalmazások száma nőtt, hanem ezek az esetek könnyebben kerülnek napvilágra.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993 óta működteti a gyerekeket és fiatalokat segítő, 116 111-es számon ingyenesen elérhető Lelkisegély-vonalat. 2008 óta különös figyelmet fordítanak a bántalmazott, szökésben lévő, illetve eltűnt gyerekek ügyének; az alapítvány azóta üzemelteti az európai harmonizált 116 000-ás, szintén ingyenesen elérhető Eltűnt gyerekek-vonalát. – A célunk ezzel a projekttel, hogy a segélyvonalat a gyermekvédelmi rendszerbe úgy integráljuk, hogy erről a különböző – gyermekotthonokban, gyermekjóléti központokban, családsegítő intézményekben, iskolákban dolgozó – szakemberek, pedagógusok ténylegesen tudjanak is – avat be a projekt célkitűzésébe Táler Orsolya, a projekt vezetője. A Kék Vonal Alapítvány ügyvezetője hozzáteszi: – Ha érkezik hozzánk egy eset, amelyben konkrét segítséget nyújtunk, akkor a projektnek köszönhetően majd gördülékenyebben tudunk együttműködni, esetkonferenciákat szervezni, közösen gondolkozni arról, hogy hogyan, miképp tudunk az adott fiatalnak megfelelő segítséget nyújtani. Emellett a projekt feladata a gyermekvédelmi intézményekből való szökések hatékonyabb megelőzése, amely szintén csak szorosabb együtműködéssel lenne célravezető – hangsúlyozza Táler Orsolya. Táler Orsolya projektvezető, a Kék Vonal ügyvezetője, és Baranyai Blanka esetmenedzser, a projekt koordinátora A pályázatban kiemelt szerepet szánnak a gyermekeltűnés hátterében fellelhető okokról – a veszélyekről és a megelőzés lehetőségéről – való folyamatos kommunikációnak. Képzéseket szerveznek, amelyeken a Kék Vonal munkatársai által kidolgozott edukációs anyagot mutatják be. Olyan, a 13-18 éves korcsoportnak bemutatható, interaktív feladatokat dolgoztak ki, amelyeken keresztül átgondolható, kibeszélhető a szexuális visszaélések problémaköre. A képzés egyébként nagy általánosságban a szexuális visszaélések, és az eltűnés, szökés jelenségének összefüggéseire világít rá. – Eszmecserét folytatunk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal. Egyrészt arról konzultálunk, miként lehetne jobban megismertetni a gyermekvédelmi rendszer szereplőivel a Kék Vonal Alapítvány szolgáltatásait, másrészt arról, hogy a Kék Vonal mivel tud segíteni olyan konkrét esetekben, amelyek hozzánk futnak be – mondja a projektvezető.
Azt könnyű belátni, hogy elméletileg minden törvényi lehetősége megvan egy gyereknek, hogy a gyermekvédelemhez forduljon, erre a valóságban mégis nagyon elvétve akad példa. Ezért fontos a segélyvonal szerepe ezen a területen. A telefonos lehetőség egy jól működő, jól kitalált, alacsony küszöbű belépési pont a gyerekek számára – a Kék Vonalhoz szívesen fordulnak a problémáikkal. Az alacsony küszöb alacsony kockázatot jelent a gyerek szempontjából, hiszen a segélyvonal anonim szolgáltatás, amelyet 24 órán át el lehet érni. És bár a segélyvonal elsősorban – ténylegesen anonim módon – lelki, érzelmi támogatást nyújt, azokban az esetekben, amikor a lelki támogatás nem elég, akkor a Kék Vonal szakemberei fel tudják ajánlani következő lépcsőfokként a velük interakcióba lépő gyereknek, hogy amennyiben lemond az anonimitásáról, az alapítvány felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelem szereplőivel, és eljár konkrétan az ő érdekében.
A brüsszeli finanszírozású, kifejezetten a 116 000 segélyhívót működtető tagállami szervezetekre kiírt pályázat másik pilléreként, mint azt Baranyai Blanka esetmenedzser, a projekt koordinátora elmondja, a jó gyakorlatot szeretnék megerősíteni a gyermekvédelemben. A projekten belül – legalább Budapesten – a Kék Vonal többek között ingyenes szupervíziós csoportot fog felajánlani a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek, akiket a szupervízió abban segítheti, hogy több szemszögből lássák saját működésüket, és akiknek ezáltal az önismerete és problémamegoldó képessége is fejlődhet. Így a projekt végső soron a szökésben érintett, sokszor nagyon terhelt családi kapcsolatokkal rendelkező gyermekek érzelmi támogatását, megtartását, a további szökések megelőzésének feladatát segítheti.
| ||||