LFZE Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Európa három vezető zenei egyeteme összefogott, hogy közösen dolgozza ki az alapfokú ének-zenetanár képzés egyetemi curriculumát, és a jól ismert kodályi alapelveket követve egy új szemléletű módszertant fejlesszen megújított repertoárral. Az összefogást azt hívta életre, hogy az általános iskolai énekoktatás mélypontra került, elsősorban a képzett tanárok hiánya, az elavult tananyag, másodsorban a rossz szemlélet miatt. A Zeneakadémia Kodály Intézetének vezetésével megvalósuló projekt célja, hogy az énekóra teljesen megújított zenei kincset kínáljon játékos módon, jól felkészült, motivált pedagógusokkal. Fejlesztésük középpontjában az éneklés, zenehallgatás és a mozgás szoros összekapcsolódása áll.

―

Már rég nem igaz az átlag magyarra, hogy dalos kedvű. Kedv még csak volna, de a dal már nem jön hozzá: kevés nótát tudunk, bátorságunk sincs már énekelni, a magyar népzenekincsről csak foszlányos emlékeink vannak. Amikor egy véletlenszerűen összeverődött, énekelni vágyó csoportot látunk egy fesztiválon, céges csapatépítőn, esküvőn, nyaraláson, hamar röhécselős-köhécselős zavarba vált a dalolás vágya. Sem a dallam, sem a szöveg nem akar előjönni a memóriából. Pedig ösztönszerű ez az élmény: az ember természeténél fogva szereti az együtt éneklést, a vele járó, felszabadító közösségi érzést. Egyértelmű, hogy a probléma gyökerei mélyre nyúlnak vissza, és valahol az általános iskolai ének-zenei órák élményében keresendők.

Európa vezető zeneakadémiáin felismerték, hogy a jól képzett, karizmatikus tanárok hiánya, a korszerűtlen, túlságosan száraz tananyag, az alacsony színvonal és a nem megfelelő szemlélet miatt meg kell újítani az általános iskolai ének-zene oktatás módszertanát. Már nem kell sokat várni a sikerre: KodályHUB – Sing, Learn, Share címmel, magyar vezetéssel a teljes ének-zene oktatás megújítását célzó projekt indult Erasmus+ támogatással.

KodályHUB – Sing, Learn, Share címmel az ének-zene oktatás megújítását célzó projekt indult

– Bár az említett problémák nagyon is valóságosak, a projektünk valójában egy örömteli és gyümölcsöző együttműködés folyománya – mondja Furka Beáta a Zeneakadémia nemzetközi és intézményfejlesztési osztályának vezetője, a projekt fő koordinátora, menedzsere. – A partnereinkkel – a Hágai Királyi Zeneakadémiával és a Holland Ifjúsági Kórussal, a Skót Királyi Zeneakadémiával és a Skót Ifjúsági Kórussal, valamint a saját mintaiskolánkkal, a Kós Károly Iskolával – való együttműködés azért jött létre, mert szerettünk volna közösen, a tudásunkat összeadva megújított, modernizált oktatási modellt letenni az asztalra. Ehhez találtunk most új pályázati lehetőséget – mondja a Zeneakadémia osztályvezetője. Hozzáteszi: – A célunk az, hogy új szemlélettel képezzünk zene- és énektanárokat a legfogékonyabb korosztály számára, tehát elsősorban az általános iskolák alsó tagozatában. Ehhez társul egy teljesen új alapokra helyezett ének-zene tanárképzési tanmenet, megújulnak a segéd- és módszertani anyagok, és dolgozunk azon, hogy a zenei repertoárt miként lehet játékos formában feldolgozni az ének-zene órákon. Ez nagymértékben segíti majd a tanárokat a jövőben abban, hogy élvezetes, a gyerekek aktív bevonását elősegítő, de mégis strukturált tudás átadását lehetővé tevő énekórákat tartsanak – magyarázza Furka Beáta.

– Pontosan ezért indulunk a tanárképzés oldaláról – folytatja a koordinátor gondolatmenetét Nemes László Norbert, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetének Igazgatója, aki egyben a projekt szakmai vezetője is. – Mindaz, ami az osztályteremben történik, nem annak a következménye, hogy mi van a nemzeti alaptantervben, nem is annak a következménye, hogy milyen fantasztikus tankönyvek vannak, és még csak nem is azé, hogy milyen zenepedagógiai módszerekkel tanult az illető pedagógus. Az, ami az osztályban történik, attól függ, hogy a tanár, aki belép a terembe, tudja-e olyan zenei kisugárzással, olyan ihletettséggel vezetni az énekórát, amely valóban élményszerűvé teszi azt a 45 percet. Ezen múlik minden – hangsúlyozza az intézmény igazgatója. – Úgy gondoljuk, hogy céljainkat jó muzsikusokkal tudjuk elérni, akiket viszont a képzőintézményekben jó tanárrá kell nevelni. Ezért fontos, hogy a zeneakadámiák összefogásával jön létre ez a nemzetközi konzorcium. Három kiváló felsőoktatási intézményről van szó, amelyek nemcsak zenepedagógiai vonatkozásban, hanem más területeken is kiválóságok. Ez pedig nagyon fontos. Mert a jól és magasan képzett muzsikusokból lesznek a jó zenetanárok – vélekedik Nemes László Norbert. – Emellett abban is hiszek, hogy vannak nem rendkívüli, akár átlagos zenei képességekkel rendelkező pedagógusok, akik viszont a pedagógiai kisugárzásuk miatt válhatnak olyan tanárokká, akik át tudják adni az éneklés, a közös muzsikálás szeretetét – mondja a projektvezető.

A projekt vezetői: Furka Beáta és Nemes László Norbert

Az éneklésből, azaz a legkönnyebben bárki számára elérhető zenei kifejezési formából indulnak ki, és az éneklésre építve próbálnak egy teljesen új „zenepedagógiai környezetet” kialakítani, mondják a projektvezetők. Ebben a megújuló zenepedagógiai környezetben az éneklés mellett hangsúlyos szerepet kap a kreatív mozgás is. Nemes László Norbert elmondása szerint a játék egy olyan kreatív, a tanár által létrehozott mozgásfolyamat lesz, amely dallal párosítva tényleg élményszerűvé teszi azok éneklését, erősíti a közösségi érzést, és ugyanakkor észrevétlenül fejleszti a zenei készségeket. Ugyanez a mozgásélmény a projektvezető szerint jól működik a zenehallgatás folyamatában is. Hiszen nem kétséges, hogy kisgyerekekkel fegyelmezetten zenét hallgattatni szinte lehetetlen kihívás.

– Módszertani fejlesztésünk középpontjában az éneklés, zenehallgatás és a mozgás szoros összekapcsolódása áll – összegzi a projekt elméleti részét az intézményvezető. – Úgy érezzük, a pályázat elbírálásánál előnyt jelentett, hogy a módszertanhoz egy komoly, tudományos kísérletet is csatoltunk, amely a Magyar Tudományos Akadémiával összefogásban valósul meg.
A mozgáson keresztül megélt élmény a passzív, leginkább negatív hatással járó zenehallgatásnál sokkal közelebb viszi a fiatalokat a zenei befogadáshoz. Kísérletükben EEG-vizsgálatokkal és más neurofiziológiai elemzésekkel igyekeznek bebizonyítani, hogy az ilyen típusú aktív tanulás, amelyhez flow-élmény és pozitív közösségi érzés is tartozik, sokkal mélyebb és hatékonyabb.

A partnerek egy éve kezdték meg a projektmunkát. Mind a három felsőoktatási intézmény 10-10 hallgatót delegált azzal a céllal, hogy a már mostanában végző hallgatók is megérezzenek, átélhessenek valamit a projekt új szemléletéből. A delegált hallgatók feladata a megújítandó zenei repertoár első darabjainak összeállítása és feltöltése. Nekik kell a zeneművekhez az első mozgásos játékot kreálniuk. – A feladat érdekében ezt a 30 hallgatót egy-egy hétre összehoztuk a három projekthelyszínen (Budapesten, Hágában és Glasgow-ban), ahol meglátogattunk számos iskolát. Megismerkedhettünk azzal, hogy az egyes iskolákban milyenek a tanítási attitűdök, milyenek a gyerekek, egyáltalán milyen a felszereltség és milyen a szemlélet – avat be a projekt gyakorlati megvalósításába Furka Beáta.

A projekt alfája és ómegája egy hiánypótló digitális platform lesz, amelyre minden anyag felkerül majd. A KodályHUB néven elérhető, nyilvános, webalapú archívum lesz az a tanítási központ, amelyről a világ bármely pontján bárki letöltheti az elkészült anyagokat – ha és amennyiben a Kodály-alapelvek szellemében szeretne tanítani. A platformra természetesen minden anyag tesztelve – a projekt során a mintaiskolákban több alkalommal, élesben kipróbálva és elemezve – kerül majd fel.

Mint azt Furka Beáta elmondja, számukra a projekt lényege, hogy az új tanárgeneráció már új szellemben kezdheti meg a munkáját. A KodályHUB-nak köszönhetően 6-8 év múlva olyan pályakezdő, lelkes pedagógusok vehetik kézbe az ének-zeneoktatás ügyét, akik könnyűszerrel használják a projekt rengeteg innovácóját, digitális eszköztárát és megalapozott tudományos eredményét.