Ha már egyszer a mai tizenévesek a tabletjükbe bújva élnek, vegyük át az új digitális médiából, amit csak lehet, fordítsuk hasznunkra, és nyerjünk meg magunknak időben a jövő törzsközönségét, a digitális bennszülötteket. Nagyjából ez a megfontolás húzódik meg a tizenegy európai partnerszínház együttműködésével megvalósuló Platform Shift+ mögött, a projektben a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház is részt vesz. Az észt, francia, cseh, norvég, német és más színházak a magyarokkal együtt negyven előadást hoznak létre négy év alatt a Creative Europe program támogatásával, 2015 márciusában már egy magyar bemutatót is tartottak. A próbák nagyja azonban még csak ezután következik.
Novák János igazgató
A cél minden országban ugyanaz: időben megfogni a digitális bennszülött generációt, valós problémákról beszélni nekik digitális eszközöket is bevonva, és meggyőzni őket, hogy van mit keresniük a színházban. Jövő nyáron, 2016. június 16-21. között a 4.088.000 euró összköltségvetésű, német vezetésű projekt budapesti találkozóján az összes létrejött előadást bemutatják.
Színház a legkisebbeknek
Ezzel párhuzamosan azonban egy másik izgalmas munka is zajlik a következő néhány évben a Kolibriben. A 2014-ben kezdődött, öt évre szóló, szintén a Creative Europe programból megvalósuló csecsemőszínházi projektben (Small size, Performing Arts for the Early Years) a legkisebbekért dolgoznak a szakemberek olasz vezetéssel.
– A kétezres évek elején a művészek és a pszichológusok még úgy gondolták, hogy az ötévesnél kisebbeket nem érdemes még színházba vinni, mert ártalmas lehet nekik a túl korai élmény. Az első saját tapasztalatok viszont megváltoztatták ezt a véleményt. A Kolibri Színház részese lehetett annak az első hullámnak, amikor formálódott, divatba jött Európa-szerte a legkisebbeknek szóló színház – meséli a színfalak mögötti labirintus mélyén, igazgatói irodájában Novák János, akinek egy nemzetközi gyerekszínházi szervezet (ASSITEJ) magyarországi központjának elnökeként oroszlánrésze volt a csecsemőszínházi műfaj meghonosításában.
Első, 0-3 éves korosztálynak szóló előadásukat norvég felkérésre hozták létre 2005-ben egy korábbi projektben – a Toda-csoda gyereknyelven Japántól Törökországig hatalmas siker lett. Ma is játssza a Kolibri. Ezután egymást hozták a felkérések, partnerségek, és a következő csecsemőszínházi előadások már a 2009-2014 között futó „Small Size, Big Citizens” uniós projektben jöttek létre. A Tekergő (Orbán Ottó gyerekverseiből), a Kippkopp gyerekei (Marék Veronika meséjéből) szintén nemzetközi siker lett.
A csecsemőszínház nem mesejáték
A mostani, 2014-ben kezdődött, öt évre szóló projektben (Small size, Performing Arts for the Early Years) a tizenhét európai partnerszínház már azon dolgozik, hogy mélyebben felfedezze a színházat a 0-6 éves korosztály számára. – Mert a jó csecsemőszínházi előadás nem mesejáték. Az előadások témája: maga a világ – mondja Novák János, és Roberto Frabettit, a csecsemőszínházi műfaj olasz úttörőjét idézi: „A sűrű figyelem csendje az a csoda, amivel csak csecsemőszínházi előadáson találkozhat a művész.”
A Kolibri igazgatója büszkén meséli, hogy tíz év együttműködésekben szerzett rutin és kemény szakmai munka után már nem csak partnerként számítanak rájuk, de világszerte számon tartják a Kolibrit a vezető európai gyerekszínházak között. Nemrég például megtisztelő megkeresés érkezett Dél-Afrikából, így Fokvárosban a Kolibri mentorálásával jöhet létre az első legkisebbeknek szóló gyerekelőadás.
