Lombiq Technologies Kft.

Gondolta volna, hogy az űrben keringő műholdak „agya” hasonló az okostelefonokéhoz, és egy magyar szoftverfejlesztő cég azon dolgozik, hogy programokat is éppoly könnyű legyen rájuk írni? Az erre hivatott Hastlayer nevű szoftver a budapesti Lombiq Technologies fejlesztő csapata munkájának gyümölcse, mely egy európai uniós pályázatnak is köszönheti létrejöttét. Lehóczky Zoltán, a cég egyik alapítója és tulajdonosa kalauzolt el bennünket az átlag informatikai tudással felvértezett felhasználó számára igencsak meredek, de izgalmas terepen.

―

Milyen tendenciák figyelhetők meg a számítástechnikában, melyek igényt formáltak a változtatásra?

Minden számítógépben (vagy eszközben, amiben számítógép található) van egy központi processzor, ami bármilyen számítást el tud elvégezni. Ám épp azért, mert univerzális és többféle feladat elvégzésére hivatott, legtöbbször nem elég hatékony és gyors. Jó pár évvel ezelőtt pont ennek áthidalására születtek meg például a videókártyák a különböző grafikai számítások elvégzésére. A tendencia, miszerint a különféle funkciókat külön-külön processzor lássa el, egyre erősödik, főképp annak érdekében, hogy növeljük az energiahatékonyságot (például, hogy tovább bírja egy feltöltéssel a mobiltelefonunk) és gyorsabbá tegyük a szoftvereket. Ez mindenekelőtt nagy teljesítményű pénzügyi, tőzsdei, tudományos vagy mérnöki számítások, szimulációk gyorsításakor fontos, vagy nagyon sok, vagy épp extrém méretű adatok kezelésekor, amiről például a Facebook, a Tiktok vagy épp a Twitter esetében beszélhetünk. Az űriparnál kevésbé az idő rövidsége, sokkal inkább az energiahatékonyság nyom a latba. Egy űreszköz, drón vagy robot nem rendelkezik végtelen mennyiségű energiával, csupán néhány wattból kell gazdálkodnia. Mindezen igények kiszolgálására jöttek létre az ún. FPGA chipek, amiket a saját elvárásainknak és igényeinknek megfelelően újra lehet programozni, konfigurálni. Egy ilyen chippel rendkívül hatékonnyá tehetők a számítások, egy sima processzorhoz képest 10-szer 100-szor gyorsabbá, legalább ennyivel kevesebb energia felhasználásával.

Miben hozott áttörést a Hastlayer?

Ahhoz, hogy egy számítást megvalósítsunk egy FPGA-n, hardver fejlesztő mérnöknek kell lennünk. Hardverfejlesztőből azonban nagyságrendileg kevesebb van a világon, ráadásul többszörös áron dolgoznak és jóval hosszabb ideig is tart egy hardverfejlesztési projekt. A mi szoftver eszközünk, a Hastlayer, azonban lehetővé teszi, hogy az FPGA előnyeit egy szoftverfejlesztő automatizáltan ki tudja használni, s olyan célokat is valóra tudjon váltani, amikhez korábban egy hardverfejlesztő tudása kellett. Bár az eredmény minimálisan alul marad ahhoz képes, mintha egy szakértő dolgozott volna rajta, de elég jó lesz, miközben sokkal hamarabb és olcsóbban készül el. Mindezeknek köszönhetően jelentősen fel tudja gyorsítani a programjait és csökkentheti az eszköze energiafelhasználását. Ez a technológia világszinten is az élvonalba tartozik, s büszkék vagyunk rá, hogy mi hoztuk létre.

Számos területen jelent előnyt a Hastlayer, miért pont az űripar felé nyitottak?

Ez egy nagyon izgalmas terület, az űriparban való érvényesülés nagyon korán megfogalmazódott vágyként bennünk. Emellett azt is észrevettük, hogy a termékünk igazi hiánypótló az ipar e szegmensében. FPGA chipeket 15-20 éve használnak az űrmérnökök, azok automatizálása a NewSpace, azaz az űripart jóval olcsóbbá és hozzáférhetőbbé tevő cégek megjelenésével vált érdekessé. Ma már nem tehetjük meg, hogy egy műholdat 5-10 évig fejlesszünk rengeteg pénzből, rengeteg ember bevonásával, s mindegyiket egyedileg legyártva. Egyre több, egyre olcsóbb és egyre kisebb műholdak vannak, melyek előállítási és üzemeltetési költsége is fokozatosan csökken. Ezek temérdek mennyiségű, napi több száz gigabyte adatot gyűjtenek és kezelnek kevés rendelkezésre álló energiával. E rendszer hatékonyabbá tétele sürgetővé vált, ugyanakkor tetemes költségeket emészt fel. Kivéve, ha egy olyan eszközt alkalmazunk hozzá, mint a Hastlayer. Mindazonáltal az űriparban még csak tapogatózunk, a földön, nagy számítógépközpontokban viszont már használható a rendszerünk.

Mi a cég alapprofilja?

Mi alapvetően és a kezdetek óta .NET alapú webfejlesztéssel foglalkozunk, ami egy nyílt forráskódú, a Microsoft által elindított és megtámogatott szoftver platform. Ezt fejlesztők milliói használják arra, hogy webes, mobil és szerver alkalmazásokat készítsenek. Mindezek között létezik egy olyan webes tartalomkezelő rendszer, ami webalkalmazások alapjait adja, ez az Orchard. Ebben mi vagyunk világviszonylatban a piacvezetők, elsősorban amerikai ügyfelekkel, olyanokkal, mint a Live Nation nevű rendezvényszervező cég, a Smithsonian Intézet, vagy Washington Állam. Open source cég vagyunk, nyílt forráskódú szoftvereket használunk és fejlesztünk, ma már 150 nyilvánosan elérhető projektünk van.

Nagyon fiatalon igen komoly magaslatokra törtek. Mikor alapították a Lombiq-ot?

Én már gyerekkoromban is szétszedtem és összeraktam a család elektronikai eszközeit - szüleim legnagyobb örömére. Az első számítógépemen, 13 évesen elkezdtem programozni, s gimnáziumban már megalkottam az első, saját weblapomat. Az egyetemen ismertem meg Farkas Benedeket, a jelenlegi tulajdonostársamat, akivel már a kezdetekkor nagyon hasonló gondolkodásunk és motivációink voltak. Az Orchard tartalomkezelő rendszerrel korábban ismerkedtem meg, s jócskán beleástam magam a témába. Amikor egy brit, állami ügynökségtől (NICE, National Institute for Health and Care Excellence) jött egy felkérés arra, hogy tartsunk Manchesterben oktatást erről, rájöttünk, hogy arra a tudásra, amivel mi rendelkezünk, olyan jelentős igény mutatkozik, amire érdemes egy céget alapítani. Ennek már lassan 9 éve, azóta 19-en tevékenykedünk egy többszörösére duzzadt portfólióval a Lombiq-ban.

Milyen tapasztalatokat szereztek az uniós pályázat során?

Mi elsősorban az EU-n kívül mozgunk, a legtöbb ügyfelünk amerikai, vagy angol nyelvterületről való. Ennek ellenére hallottunk a lehetőségről, hogy van végre egy nem bürokratikus rendszer, ami olyan elképzelésekhez, projektekhez, mint amilyen akkor volt a Hastlayer, ad finanszírozási és egyéb segítséget. Először 2015-ben próbálkoztunk, sikertelenül, de pár év múlva egy jócskán frissített pályázatot is beadtunk, mellyel már nyertünk. Összegyűjtöttük és megfogalmaztuk az addigi tapasztalatainkat, s akkor kristályosodott ki igazán, hogy az űripar számunkra egy fontos szektor. A pályázat egyik legfontosabb, pozitív hozadéka a coaching volt, mely rengeteget segített abban, hogy egyrészt mint vállalat növekedjünk, másrészt hogy a Hastlayerben tisztábban lássunk. Ez a gyümölcsöző kapcsolat azóta is fennáll, nem ért véget a pályázat lezárultával.

Vannak-e konkurens cégek e területen?

Világszinten nagyon kevesen vagyunk, akik ezzel foglalkozunk. Körülbelül 10 komolyabban vehető rendszer létezik rajtunk kívül, mely hasonlít a mi megoldásunkra. Elsősorban olyan óriás cégek szoktak ilyen technológiát fejleszteni, akik magát az FPGA hardvert, az újraprogramozható chipet is gyártják. A Hastlayer két dologban hozott - hozzájuk képest is - újat. Egyrészt nagyon szoftverfejlesztő centrikus megközelítése van, ami egy komoly hiányt pótolt. Egy átlag szoftver fejlesztő ugyanis nem akar a rendszer hardveres hátterével foglalkozni, hiszen az nagyon más és komplex terület. Mi ezért jelentünk nekik nagy segítséget, hiszen ezt a terhet levesszük a vállukról. A másik, hogy mi a .NET platformot alkalmazzuk, mely egy nagyon elterjedt, nyílt forráskódú rendszer, amibe bárki bele tud nyúlni, továbbá multiplatform, tehát bármilyen eszközön futni tud. Kényelmes, modern és biztonságos. A következő lépés, hogy a Hastlayerből egy saját lábán megálló spin-offot hozzunk létre. Ehhez egyébként most egy, csak a Hastlayerrel foglalkozó üzletvezetőt keresünk. Terveink szerint így a következő néhány évben fel tudunk építeni egy, a speciális technológiánkat hasznosító klientúrát, illetve földkörüli pályán is kipróbálni a rendszert egy műhold fedélzetén. Utóbbi innen már nem is nagy ugrás: az asztalomon van egy, a műholdak fedélzeti számítógépeire nagyon hasonlító eszköz, amin már működik a Hastlayer.