Netis Zrt.

Demenciával vagy Parkinson-kórral élő betegek gondozásának újragondolását, egészségügyi, szociális és informatikai fejlesztését tűzték ki célul a Horizon 2020-nyertes ICT4Life-projekt szereplői. A feladat egy páciensközpontú integrált ellátási platform kialakítása. A projekt megvalósításához egy magyar cég, a Netis Zrt. szakemberei e-health szaktudással és egyedi szoftverfejlesztéssel járulnak hozzá. Varga László  vezérigazgatóval és Lajkó Éva külkapcsolati vezetővel, a kutatás-fejlesztés belső koordinátorával beszélgettünk a projektről a Netis irodájában.

―

A napokban éppen a norvég idősellátás témáját is kiveséző Boldog Észak című könyvet falom Kun Árpádtól, így egészen megdöbbentem az ICT4Life-projekt egészségügyi célkitűzéseit olvasva. A Norvégiában élő magyar író saját szociális gondozói tapasztalatait szőtte bele a lebilincselő regénybe, amelyben az időskori gondozás technikai megoldásai egészen futurisztikusan hatnak. Hatottak legalábbis, amíg Varga László és Lajkó Éva be nem avatott a Netis Zrt. mindennapjaiba. A jövő már a spájzban van: az okoseszközökkel és bonyolult szoftverekkel megtámogatott, páciensközpontú beteggondozás a cég egyik jelenleg is futó projektjének alfája és ómegája.

Varga László vezérigazgató és Lajkó Éva külkapcsolati vezető

A Netis Zrt. és az informatikai fejlesztések

A 2009-ben alapított cég egyrészt szoftverfejlesztéssel, másrészt informatikai infrastrukturális és rendszerintegrációs szolgáltatásokkal foglalkozik. A szoftverfejlesztési szegmensben hazai és európai kutatás-fejlesztési projektek szerepelnek hangsúlyosan a Netis portfóliójában. Fő szakterületük a közigazgatási és az egészségügyi informatika. Varga László elmondja, a cég elhivatott az egészségügyi szimuláció alapú oktatásban, a krónikus betegségek kezelésével vagy a demenciával kapcsolatos innovációk fejlesztésében, amelyekben az informatika óriási segítséget jelenthet az egészségügynek. Alapvetés, hogy a hatalmas adatmennyiség elemzése nemcsak az akut esetek hatékonyabb kezelését teszi lehetővé, hanem hosszú távon a prevenciót és a betegek tájékoztatását, edukációját is.

Informatikai cégként a Netis az egészségügyi mátrixban a mért betegadatok központba juttatásával, feldolgozásával és visszacsatolásával foglalkozik. – Ebben a rendszerben nincs lehetőség félrebeszélésre, félretájékoztatásra vagy elhallgatásra: a beteget monitorozó okoseszközök mért adatai az egészségügyi szakemberekkel közösen kialakított platformban olyan megoldást kínálnak, melynek betartása a beteget stabil vagy jobb állapotba juttatja – mondja Varga László.

ICT4Life: életminőség és autonómia

A hároméves, ICT4Life (Information, Communication, Technology for Life) nevű projekt, amely a Horizon 2020 társfinanszírozásával valósul majd meg, 2016 januárjában indult azzal a szándékkal, hogy új szolgáltatásokat kínáljon felhasználóbarát informatikai eszközökkel elsősorban Parkinson-, Alzheimer-kórban, demenciában szenvedő betegek és környezetük számára. Mindezt úgy, hogy a betegek életminőségét és autonómiáját otthoni környezetükben javítsa, egyben az egészségügyi szakemberek és a betegek gondozói számára is segítséget jelentsen. Magyarországról a Netis Zrt. a Pécsi Tudományegyetemmel (és az ahhoz kapcsolódó helyi idősgondozási intézményekkel) együttműködve vesz részt a spanyol irányítású konzorciumban. A spanyol, belga, holland, görög és magyar konzorcium kilenc tagja tudományos, ipari és felhasználói csoportokat is reprezentáló szervezetekből áll, a projektre a konzorcium összesen közel 3,5 millió eurót nyert el közvetlen brüsszeli forrásból.

A Netis szakemberei e-health szaktudással és egyedi szoftverfejlesztéssel járulnak hozzá a projekt megvalósításához – teszi hozzá Varga László, kiemelve, hogy magyar kkv-ként hatalmas sikernek tekintik a nemzetközi fejlesztés élvonalába való bekapcsolódást. Fő feladatuk a projektben a rendszerintegráció és a szoftverfejlesztés, másrészt a pécsi pilot helyszínnel való szakmai munka, harmadrészt a teljes projekt minőségbiztosítása is. A fejlesztett szoftver(ek) a beteg állapotának megfelelő eszközök által folyamatosan mért adatokat, életjelenségeket, valós mozgásokat, viselkedési sémákat dolgoz(nak) fel a legszigorúbb uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően.

Lajkó Éva hozzáteszi: Európában majdnem tízmillió ember él demenciával vagy Parkinson-kórral, és 2030-ra ez a szám vélhetően megduplázódik. Ez Európa számára kiemelt egészségügyi kockázat. Rengeteg nehézséggel jár, amikor az idős rokon még a saját otthonában kívánna élni, de a tünetei már korlátozzák az önálló életvitelben, a saját magáról való gondoskodásban.

Nehézséggel jár, amikor a beteg még otthon kívánna élni, de a tünetei már korlátozzák az önálló életvitelben

A projekt nem kizárólag a betegséggel küzdőkre épül – számukra egyébként különféle kognitív feladatok, játékok és rehabilitációs gyakorlatok is készülnek a projektben. A kezdeményezés másik pillére a szociális ellátói réteg (a hivatásos gondozótól a családtagig), akik az ellátások elérésében segédkeznek, és a hasonló helyzetűek közti kommunikációt fejlesztik, a harmadik pedig az egészségügyi személyzet (az ő esetükben egyrészt a képzés, másrészt az adatok kiértékelése és ezek alapján adott esetben a kezelés módosításának döntéstámogatása a projekt célja). Az integrált ellátást támogató ICT4Life platform tehát elsősorban az otthoni vagy nappali ellátásban lévők és környezetük támogatását szeretné hardveres és szoftveres eszközökkel ellátni, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokban is segítséget nyújtva.

– Eddig ugye mi volt? Mindenki bement a kórházba, ha bármi baja volt. Adva volt tehát egy középpont, amelyre fel volt fűzve minden. Mi ezt megfordítva, ha úgy tetszik, vízesésformában képzeljük el: az integrált platformra a tudásmegosztás és tudásleadás jellemző, és ha mi jól kidolgozott tematikák mentén töltjük fel a folyamatot informatikai adatokkal, akkor az nagyon jól tudja segíteni ennek az együttműködő rendszernek minden egyes alkotóelemét – mondja a magyarországi projektvezető. – A WHO szerint már nemcsak, vagy nem elsősorban kórházakat kell építeni, hanem prevenciós és rehabilitációs központokat – magyarázza Varga László. Hozzáteszi: A szervezet szerint a tartós ellátásra szoruló idősek, betegek ellátását nemcsak a kórházi orvosokra kellene terhelni, hanem egy jól felkészült szociális ellátói rendszerre, amelyeket számos informatikai, folyamattámogató eszköz és alkalmazás támogat.

Nincs is annyira távol a jövőbelinek ható, regénybeli norvég idősellátás: amennyiben az ICT4Life-projekt célkitűzései megvalósulnak, az egész Európában, így Magyarországon is megkönnyítheti a demens és alzheimeres betegek és a velük élők mindennapjait.