Polar Egyesület

Minden 2-3 évesen Andersennel kezdődött. A Hókirálynővel. Azóta van elválaszthatatlan kapocs Dériné Stark Zsófia, valamint a skandináv kultúra és irodalom között. Bár eddigi útja során tett kisebb nagyobb kitérőket, de az északi kultúra iránti szeretete szünet nélkül ott pulzál az életében, sőt, négy éve végleg letette mellette a voksát. Bátyjával, Stark Gergellyel közös könyvkiadója, a Polar Könyvek, az egyetlen Magyarországon, mely kizárólag skandináv regények és novellák fordításával és kiadásával foglalkozik. Nemrégen 10 szépirodalmi mű magyarországi megismertetéséhez kapta meg az Európai Unió támogatását. Aki megismeri őket, rájön, nem ok nélkül.

―

Miért pont Skandinávia?

Az északi világ varázsa elsőként gyermekkoromban, a meséken keresztül fogott meg, igazi Andersen függő voltam. 10 évesen aztán a szüleimmel és a jezsuita pap nagybátyámmal egy izgalmas és örök emlékű skandináv kőrúton vettem részt, mely ugyancsak nagyon megérintett. Ezen utazás alkalmával Koppenhágában az Andersen szobor ölébe is beleülhettem, mely élmény végleg „megpecsételte” ezt a kapcsolatot. Akkor elhatároztam, hogy ha lehet, egyszer eredetiben szeretném őt olvasni. Engem a kezdetek óra megfog az északi népek mentalitása, az országaikban honoló tisztasággal és az érintetlen tájjal egyszerűen nem tudok betelni. Szeretem, ahogy szoros és tiszteleten alapuló kapcsolatot ápolnak a természettel, s nem felvett manírként teszik ezt, hanem lényükből fakadóan, ösztönösen.

Mivel ragadta ennyire magával az irodalmuk?

Az irodalom és az olvasás mindig is nagyon érdekelt és szerves része volt az életemnek, ezért először magyar-könyvtár tanári szakot végeztem az ELTE-n, majd a Pécsi Tudományegyetemen szereztem mester fokozatot. Közben elvégeztem a skandinavisztika (dán) szakot és a magyar mint idegen nyelv szakot is az ELTE-n. Tanulmányaim során ismét találkoztam a skandináv irodalommal, de a jelenbe vezető utamon más indított el. A 80-as, 90-es években csak elszórtan, egy-egy kiadónál és antikváriumokban lehetett északi irodalmat Magyarországon fellelni. Ezért is jelentett nagy áttörést a Kertész Judit és Pap Éva által megalapított Polar Kiadó létrejötte. Ők ugyanis elsőként kezdtek el kizárólag ezen országok irodalmával foglalkozni hazánkban. Egy könyvfesztiválon találkoztam velük először és megfogott, hogy minden könyvet ismertek, s ennek megfelelően ajánlani is hitelesen tudták azokat. Elkezdtem olvasni a kiadványaikat és igen hamar törzsvevőjükké váltam. Ebben az időben ütött be nálam nagyon erősen a Karen Blixen szeretet, az ő műveinek megismerése és megértése. Eleinte csak az ő könyveit olvastam, sorban mindegyiket, ám hamarosan kitárult előttem a skandináv irodalom varázslatos és ezerarcú világa. Karen Blixen szeretete egyébként egy irodalomtudományi PhD megszerzésére is sarkallt, az ő szövegeinek intertextuális elemzése volt a kutatási területem.

Engem mivel tudna meggyőzni, hogy északi író könyvét vegyem a kezembe?

Összességében nem tudok hangzatos szavakat mondani, inkább konkrét művet ajánlanék Önnek. Abból viszont sokfélét! Ami talán mégis kitűnik és számomra vonzó, hogy azokról a világszintű problémákról, melyeket az írók feszegetnek, körül járnak, történetre felfűznek, ők már őszintén és transzparensen tudnak beszélni. Ennyivel előrébb tartanak. A társadalmi fejlettségük, az egymáshoz való, magasabb szintű viszonyuk megengedi az őszinteséget. Nálunk sajnos még sokkal inkább kell a sorok között olvasni...

A skandináv szerelem aztán a Polar Kiadó átvételében csúcsosodott ki.

2013-2014 körül azt vettem észre, hogy a Polar eltűnt a könyvfesztiválokról és évről évre egyetlen új könyv sem jött ki. Később kiderült, hogy a kiadó fenntartása már óriási erőfeszítést jelentett az addigra nyugdíjba vonuló tulajdonosoknak, melyet már nem tudtak vállalni. Nekem és a testvéremnek 2017-ben nyílt lehetőségünk arra, hogy valamiféle saját vállalkozást beindítsunk. Nem volt kétséges számunkra, hogy mivel akarunk foglalkozni, főleg, hogy ő tördelő szerkesztő, így a két tudás remekül kiegészítette és erősítette egymást. (A mai napig én szerkesztem, ő pedig tördeli a műveket.) Örömmel és nagy hittel vettük meg a kiadót, de nem azzal a céllal, hogy valamit eltűntessünk a föld színéről vagy hogy a konkurenciát letiporjuk. Az elődeink szemléletét, elképzeléseit és tradícióit, azaz a skandináv szépirodalom népszerűsítését szeretnénk továbbvinni és követni. Magyarországon nagyon kevesen beszélnek és értenek skandináv nyelveken, ezért a munkánk egyfajta kultúrmissziónak is tekinthető.

Hogyan esett a választás a pályázatban szereplő 10 könyvre? A kiadó ars poeticájához választották a műveket vagy találtak kiemelkedő alkotásokat és ehhez kerestek célokat?

Minden évben más-más tematikát választunk az aktuális pályázatokhoz, melyek mindegyike, így az idei is, alapgondolatként megtalálható az alapító okiratunkban - tehát a válaszom az, hogy az üzenetekhez választottuk a műveket. Ami megdöbbentő, hogy jóval azután jelent meg az új uniós irányvonal, mint ahogy összeállt a fejemben az új tematika, és valami elképesztő volt az egybeesés! Mintha szóról szóra nekünk írták volna ki a pályázatot. 2 svéd, 2 izlandi, 2 dán, 2 norvég, 1 finn és 1 feröeri mű fordítására és kiadásra nyertük el a 60 ezer eurót. A projekt egy különleges kihívást, három Ibsen mű kortárs átiratának kiadását is tartalmazza. Nagyon pozitív volt a benyomásunk a pályázatról, a sikere jóleső visszajelzés, hogy amit csinálunk, az érdekes és európai szinten is értéket képvisel. Olyannyira, hogy már írom a következő, ugyancsak uniós pályázatunkat is…

A skandináv szépirodalom népszerűsítésén kívül milyen egyéb célkitűzésekért dolgoznak?

Az Északi Fény, melyet az uniós projektünk címének választottunk, egy olyan fenomén, mely káprázatos színekben tündököl az északi égbolton a legsötétebb téli hónapokban, reményt és örömet adva az embereknek. Mi ezt a reményt és színkavalkádot szeretnénk bemutatni a magyar olvasóknak. Ugyanakkor nem csupán könyveket adunk ki, jóval átfogóbb, komplexebb társadalmi célokat tűztünk a zászlónkra. Az irodalmon keresztül szeretnénk Skandináviát népszerűsíteni, az északi népek pozitív, toleráns életszemléletét, kultúráját, problémákkal való szembenézési módját itthon megismertetni és meghonosítani, mindezt úgy, hogy a lehető legtöbb korosztályt megszólítsuk. A kortárs skandináv művek képesek elősegíteni a toleranciára és együttműködésre alapozott társadalmi modellek kibontakozását Magyarországon. A szépirodalom olyan kapcsolódási lehetőség az egyes európai országok között, amely könnyen befogadható, és a szemléletváltást is észrevétlenül, mégis hatékonyan képes megvalósítani. Ez természetesen hosszú távú cél, azonnal nem mérhető a kívánt hatás, de mi bizakodunk. Ha csak egy olvasónk is nyitottabbá, elfogadóbbá, toleránsabbá válik a művek hatására, már megérte a rengeteg befektetett energiánk, hiszen nekünk nem csak a munkánkat jelenti ez, hanem az életünket is erre tettük fel.