NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
Budapest
Történetek
Noran Libro Kiadó
Országos Kriminológiai Intézet
Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
NFM-MFK-FM
LFZE Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet
Tegyünk többet a betegbiztonságért!
Új szemléletű képzésmódszertant fejlesztenek ki az Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársai

Erasmus+

Képzésmódszertani változtatásokra és szemléletformálásra van szükség a betegbiztonságban dolgozó szakemberek szerint ahhoz, hogy a betegellátás folyamatában kevesebb hiba fordulhasson elő. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja által irányított MAP4E-projekt célja egy olyan, új szemléletű képzésmódszertan kifejlesztése, amely hatékonyan növeli a betegbiztonságot és változtatja meg a szervezeti kultúrát.

– Fontos kimondani: ismerjük a problémát, pontosan tudjuk, hogy előfordulnak hibák az ellátás során, és bár az egészségügyi dolgozók számára már jó ideje rendelkezésre állnak a betegbiztonság fejlesztését célzó tananyagok és kurzusok, úgy tűnik, az ismeret mégsem jelenik meg a gyakorlatban, tehát valami nem működik jól. Ezért keressük a legjobb módszertant. Rövid idő alatt, nagyon fókuszáltan kell átadnunk a tudásunkat úgy, hogy az be is épüljön az egészségügyi dolgozók mindennapi gyakorlatába – avat be a projekt hátterébe dr. Lám Judit szakmai munkatárs.

Dr. Safadi Heléna, a projekt szakmai irányítója a betegátadás fogalomköre felől közelíti meg a problémát. – A beteg gyógyítása során számos betegátadási esemény történik. Betegbiztonsági szempontból az képezi a problémát, ha az átadás-átvételkor nem állnak rendelkezésre időben a szükséges információk az ellátásért aktuálisan felelős személyek számára. Azok hiányában ugyanis nem biztos, hogy a megfelelő ellátást kapja az adott beteg, és ebből kára származhat – mondja. Hozzáteszi: – A betegátadás az a folyamat, amelyben a betegért aktuálisan felelős egészségügyi szakember átveszi az őt megelőző felelőstől az információkat és az ellátás felelősségét. Ez történik például akkor, amikor az éjszakás orvos vagy ápoló tájékoztatja a nappalosokat arról, hogy mi történt a betegekkel az éjszaka során, vagy amikor a beteget továbbküldik egy másik intézetbe vagy vizsgálatra.

– Az ügyeletbe érkező orvosnak tudnia kell, hogy milyen panaszai, vizsgálati eredményei voltak a betegnek napközben. Azt is, hogy a beteg jobban érzi-e magát, vagy épp romlott az állapota, változtatták-e a gyógyszereit, vár-e rá valamilyen vizsgálat, vagy várható-e valamilyen fontos lelet érkezése – veszi át a szót dr. Belicza Éva, a betegbiztonsági tanszéki csoport vezetője. – A megelőző történések a beteg későbbi ellátását befolyásolják. A gondot az jelenti, ha nem pontosan adják át vagy akár teljesen elsikkadnak az információk. Ezek miatt sajnos nagyon sok károsodás érheti és éri is a betegeket – hangsúlyozza a tanszéki csoportvezető.

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző KözpontA MAP4E budapesti csapata: Pitás Eszter, Dr. Lám Judit, Dr. Belicza Éva és Dr. Safadi Heléna

Többek között ennek a helyzetnek a megváltoztatására hívta életre Magyarország a MAP4E-projektet, amelyben gyakorlati teszteléssel és hatásvizsgálattal egybekötött képzésmódszertan-fejlesztés valósul meg három konzorciumi partner (Magyarország, Lengyelország és Spanyolország) kollaborációjában. A projekt kiindulási alapja egy olyan módszertan kialakítása, amely nemcsak a tudásátadás hatékonyságát növeli, hanem képes az egészségügyi dolgozók gondolkodásmódjának formálására is.

Pitás Eszter, a projekt ügyvivő szakértője elmondja, a betegbiztonsági témájú képzések három különböző módszertan szerinti oktatása – éppen a két ország közötti hasonlóságok miatt – összehasonlító elemzésre alkalmas módon három hazai és három lengyel kórházban valósul meg. Ehhez a több évtizedes betegbiztonsági tapasztalattal rendelkező spanyol partner szakmai támogatást és felügyeletet nyújt a projektben. Ennek erdeménye egy, a hazai kórházakban és a nemzetközi színtéren is alkalmazható betegbiztonsági képzésmódszertani ajánlás lesz. A projekttagok arra számítanak, hogy a MAP4E hatására a projektben részt vevő kórházakban várhatóan javul majd a betegátadási folyamatok mindennapi gyakorlata, és egy, a betegbiztonságot jobban támogató szervezeti kultúra kialakulása is elindulhat.   

A MAP4E tehát nemcsak a tudásátadásról, hanem a gyökeret vert szemlélet megváltoztatásának igényéről is szól. Arról, hogy az ellátásban részt vevő orvosok és egészségügyi szakdolgozók ne azt tekintsék csak a feladatuknak, hogy saját területükön betegeket kezelnek, hanem hogy a betegeket úgy lássák el, hogy az ellátásban utánuk következő szakember a kapott információk alapján a legtöbbet tudja nyújtani majd a beteg számára. Mindemellett cél az is, hogy a szakemberek megértsék és felismerjék saját szerepüket a betegbiztonság javításában az ellátás egyéb területein is.

Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ
Dr. Safadi Heléna: A holisztikus szemléletmód, nyitottság, a szervezeti kultúrának ez a másfajta megközelítése az, ami számunkra elsőrendűen fontos, és amit szeretnénk, ha megerősödhetne az egészségügyben

– Ha a betegen végzett saját szakmai beavatkozásaim, tetteim és azok kizárólagos fejlesztése helyett arra helyezem a hangsúlyt, hogy a beteg teljes ellátásához hogyan tudok a leginkább hozzájárulni, és hogyan tudom jobbá tenni azt, akkor arra is odafigyelek, hogy a beteggel kapcsolatos tudásomat és ismereteimet az ellátás többi szereplőjével is megosszam. Növelve ezáltal az ő munkájuk eredményességét is, mely minden bizonnyal a beteg számára is kedvezőbb kimenetet teremt majd. Ez a holisztikus szemléletmód, nyitottság, a szervezeti kultúrának ez a másfajta megközelítése az, ami számunkra elsőrendűen fontos, és amit szeretnénk, ha megerősödhetne az egészségügyben – foglalja össze a projekt hosszú távú célját dr. Safadi Heléna.

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat