Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika

257 600 euró közvetlen európai uniós forrást nyert a Debreceni Egyetem egy kilenc országot felölelő konzorcium tagjaként a Horizon 2020 Program PRECIOUS (PREvention of Complications to Improve Outcome in elderly patients with acute Stroke) projektjében, melyben a szélütés kimenetelének javítását tűzték ki célul a kutatók. A Nyerő Magyarok csapata ezúttal dr. Csiba Lászlót, az egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóját kérdezte a vizsgálatról.

―

Középkori forrásokból tudjuk, hogy már I. András királyunk is szélütés áldozata lett, és megbénult. Hátralévő életében hordágyon kellett szállítani a cselekvésképtelen uralkodót. Vajon mi okozhatta betegségét a XI. században, amikor elméletileg még sem a rohanó, stresszes életmód, sem a dohányzás nem ütötte fel fejét Európában? Sajnos a szélütést, más néven stroke-ot, mely az agy területeinek károsodásából jön létre, rengeteg tényező kiválthatja: mozgásszegény életvitel, egészségtelen táplálkozás, magas vérnyomás, túlzott alkoholfogyasztás, cukorbetegség, stb.

A stroke mára népbetegséggé nőtte ki magát Magyarországon, körülbelül száznyolcvanezer beteget tartanak számon, ez a mennyiség évente negyvenöt-, ötvenezer új esettel gyarapodik. Nálunk nagy átlagban az idősebb, hatvan, hetven éves korosztály a legveszélyeztetettebb, férfiaknál hatvannyolc, nőknél hetvennégy év a kritikus életkor szélütés szempontjából. Ám a stroke azért is veszedelmes kór, mert a szociális következményei is súlyosak: a sokszor bénult, életképtelen betegek környezetüket is magukkal ránthatják, és rendkívüli próbának tehetik ki a hozzátartozókat.

Holland kutatócsoport indította el a Horizon 2020 pályázatot, melybe meghívást nyert a Debreceni Egyetem, dr. Csiba László klinikaigazgató koordinálásával

Az Európai Parlament már egy évtizede foglalkozik hangsúlyosabban a stroke kérdésével, a politikusok nemzetközi szintű összefogást javasoltak, amely javíthatja a betegség kimenetelét. Holland kutatócsoport indította el a Horizon 2020 pályázatot, melybe meghívást nyert a Debreceni Egyetem, dr. Csiba László klinikaigazgató koordinálásával: - Magyarországon Debrecenben a legjobb és leggyorsabb a reakció szélütés esetében, az esetek húsz százalékában tudunk beavatkozni. Ez európai és világszinten is figyelemre méltó eredmény, hiszen az Egyesült Államokban is az érintettek kevesebb mint tíz százalékánál tudják végrehajtani a további szövődményeket kiváltó vérrögoldást – mondja a professzor.

A PRECIOUS projektben kilenc ország nyolcvan intézete vesz részt, hazánkból tizennégy kórházi osztály kapcsolódott be a munkába. Alapvetően azt vizsgálják a négy éves időtartam alatt, hogy a szélütés szövődményeinek kialakulása előtt vagy után jobb beavatkozni. Ehhez összesen háromezer-nyolcszáz, hatvanhat éves vagy idősebb pácienst tesztelnek aszerint, hogy a betegség korai stádiumában beadott lázcsillapítók vagy antibiotikumok hogyan hatnak a stroke kilencven napos kimenetelére.

Dr. Csiba László professzor, klinikaigazgató: Akut közbelépés csak a szélütés utáni első órákban lehetséges

Természetesen a legjobb az azonnali beavatkozás. Dr. Csiba László kifejti, akut közbelépés csak a szélütés utáni első órákban lehetséges. Ha egy órán belül megnyitják a beteg vénáját, kettőből egy beteg tünetmentessé tehető, vérrögoldás pedig négy és fél órán belül lehetséges. A kutatóorvos hozzáteszi, a magyar betegek állapota átlag alatti: a sok dohányzás, a rossz táplálkozás és a mozgáshiány miatt súlyosabb a helyzet, mint Európa nyugati országaiban, de még mindig jobban vagyunk, mint például Oroszország lakossága.

Tehát van bőven tennivaló. A PRECIOUS projekt segítségével a kutatók bíznak benne, hogy rálátásuk nyílik a gyógyszerek helyes alkalmazására, és a stroke hat szintű skáláján a 0,1,2 szintű páciensek állapota javulásnak indul majd.