Demokratikus eszköz a környezet védelmére

LIFE

Az igazságszolgáltatásban való részvétel lehetővé teszi, hogy a polgárok támogassák a környezet védelmét szolgáló törvények végrehajtását. A részvételi jogok, tehát az információhoz való hozzáférés, a döntéshozatalban való részvétel és a jogorvoslathoz való fordulás alapvető és demokratikus eszközt jelentenek a környezet védelmére a polgárok számára. A joggyakorlat nemzetközi és uniós szinten is előírja, hogy a lakosság számára biztosítani kell, hogy részt vehessen az EU környezetvédelmi jogszabályainak végrehajtásában. A gyakorlatban azonban akadályt jelent az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szabályaival kapcsolatos ismeretek hiánya. Az EMLA Egyesület koordinálásával megvalósuló LIFE-A2J-EARL projekt ezen akadály leküzdése érdekében végez szemléletformáló és tudatosságnövelő tevékenységeket.

Az Egyesület igazgatójával, dr. Kiss Csabával beszélgettünk.

A projektet megvalósító konzorcium kéttagú, de a koordinátor az Association Justice & Environment, egy tizenhárom szervezetből álló hálózat, amely tizenkét EU-országot fed le. A projektben a hálózat nem az összes tagjával vesz részt: Ausztria, Észtország, Magyarország, Németország, Szlovákia és Spanyolország képviselteti magát. A magyar tag az Environmental Management and Law Association, azaz az EMLA Egyesület, amely a projekt koordinációját végzi. 

A projekt végrehajtásában az Association Justice & Environment partnere a brüsszeli ClientEarth, amely Franciaországot és Lengyelországot „hozta magával”, így összességében a projekt nyolc országban zajlik.

Habár a LIFE-A2J-EARL LIFE-támogatású projekt, témája nem a megszokott LIFE-témák közül való: sem élőhely-rekonstrukcióról, sem védett faj visszatelepítéséről vagy védelmi helyzetének javításáról nem szól, hanem kifejezetten a kormányzás és tájékoztatás szakterülethez tartozik.

Noha az EU környezeti politikája és jogalkotása az egyik legfejlettebb és legteljesebb szabályozás a világon, az alkalmazása mégsem hozza azokat az eredményeket, amelyeket elvárnának tőle. A törvény és annak végrehajtása között meglévő szakadék csökkentéséhez elengedhetetlen az állampolgárok tevékenysége is. A részvételi jogok a környezetügy területén sokkal jobban kibontakoztak, mint más területeken, azaz a polgároknak nagyobb beleszólása van a környezetvédelembe, mint például a műemlékvédelembe. A jogorvoslathoz való joggal a polgárok támogatni tudják a szakpolitikák és jogszabályok alkalmazását és végrehajtását a környezet megóvása érdekében.

A LIFE-A2J-EARL projekt célja a nyilvánosság számára hatékony ­jogorvoslat biztosításának támogatása az információk, ismeretek terjesztésével és az igazságszolgáltatáshoz való jog területén a bevált gyakorlatok megosztásával. A 2017. júliusában indult hároméves projekt keretében a konzorciumi partnerek elkészítettek egy angol nyelvű kiadványt, amely összefoglalja az európai uniós jogfejlődést a témában. Minden projektországban nemzeti nyelvű képzési anyagot fejlesztettek az EU-s jog alkalmazásáról. A képzéseket meghatározott célcsoportoknak tartják (bírók, bírósági igazgatási szervek, közérdekű jogászok és hatóságok). Összesen negyvennyolc workshopot és szemináriumot tartanak a nyolc tagállam különböző helyszínein – valamint webináriumok sorozatát.

Nemzeti nyelvű tankönyvet és tájékoztató kiadványokat hoztak létre, ezen kívül megalkottak egy Digitális információs platform „ügyvédkérdezés funkcióval” elnevezésű „döntési fát”, amely a neten elérhető online segítség: ha valakinek környezetvédelmi joggal kapcsolatos problémája van, azt „végigklikkelgetve” megtalálja a megoldást, illetve a legvégén ügyvédekhez is fordulhat. Létrehoztak egy közérdekű ügyvédi adatbázist, amely a környezetvédelmi jog területén tevékenykedő ügyvédeket csoportosítja, valamint havi hírlevélben elemzik a részvételi jogok legfrissebb eseteit.

A konzorciumi partnerek önállóan dönthettek arról, hogy az országukban hány képzést tartanak. Ez a szám meglehetősen eltérően alakult kezdve a németek egyetlen képzésétől (ahol sajnos csak ennyi volt a realitása a civil szervezet által tartandó képzésnek, tekintve, hogy az ottani bírói karban erős az ezzel szembeni ellenállás) a franciák által vállalt tizennégy képzésig. Az EMLA egyesület hat képzést vállalt, amelyből hármat már megtartottak, a negyedikre – amelyet zöld civil szervezeteknek és zöld civil jogászoknak szerveztek – pedig a napokban (2019. december 11.) került sor. A képzéseket illetően az Egyesület nemcsak a szervezéssel foglalkozik, de az érdemi előadói feladatok is az övéik. A projekten belül olyan feladatokat is el kellett végezniük, amelyek ugyan nem járulnak hozzá a szemléletformáló, tudatosságnövelő „termékekhez”, de fontosak azok előkészítése szempontjából – ilyen volt például a döntéshozó-analízis, amelynek keretében azt vizsgálták, hogy az egyéb szereplők hogy állnak a témához.

A projektet 2020 tavaszán egy EU-szintű nagy konferencia zárja Brüsszelben az Európai Bizottság részvételével.


A joggyakorlatban több példa is van arra, hogy a bíróságok kiállnak azért, hogy az uniós polgárok élhessenek a részvételi jogukkal. Friss európai uniós bírósági ítélet egy görög ügy, amely során turisztikai fejlesztést akartak végrehajtani egy adott görög szigeten. Az összes dokumentáció, amiből a sziget lakossága megtudhatta volna, hogy mi készül (előzetes környezettanulmány, projekt leírása) a több órányira lévő másik szigeten volt, mert ott van a hatóság irodája. Ráadásul az adott szigeten élő emberek úgy tudták meg, hogy készül valami, hogy egyrészt elkezdődtek a munkálatok, másrészt a neten már maga az engedély volt olvasható, amely lehetővé tette a munka elkezdését. A szigeten lévő ingatlanok tulajdonosai a görög bírósághoz fordultak, amely a kérdést az EU bíróságához utalta. Az Európai Bíróság két dolgot mondott ki: egyrészt az információnak ott kell hozzáférhetőnek lennie, ahol a dolgok történnek. Ennek magyar viszonylatban is lehet jelentősége, hiszen vannak emberek, akiknek gondot okozhat egy megyeszékhelyre eljutni. A tanulság tehát, hogy az információt el kell juttatni az emberek lakóhelyére, és ott kell őket értesíteni arról, hogy mi fog történni. Másrészt a bíróság azt is elfogadhatatlannak tartotta, hogy az emberek akkor tudjanak meg valamit, amikor azt már engedélyezték – hiszen az nem a döntéshozatalban való részvétel. A polgárokat az eljárás elindításáról kell tájékoztatni.

Magyar üggyel is lehet precedensként szolgálni, például egy hulladékkezelő létesítmény engedélyezése ügyével. Adott településen a polgárok onnan tudták meg, hogy valami történik, hogy egy buldózer már gödröt ásott a földbe, ráadásul kérdésükre azt a választ kapták, hogy már több hónapja kiadták az engedélyt. Miután a hatósághoz fordultak, közölték velük, hogy tizenöt nap volt a fellebbezési idő, ami rég lejárt. Ezek után fordultak a bírósághoz, ami kimondta, hogy a tizenöt nap akkor indul, amikor a polgárok hozzájutnak az információhoz.


A LIFE-A2J-EARL projekt hosszú távú célja a környezet állapotának megőrzése és javítása - jogászként úgy gondolják, hogy ezt a jogi eljárásokon keresztül is el lehet érni. Azonban az ezzel kapcsolatos információk, jó gyakorlatok a médiában nem kapnak olyan publicitást, amelyet jelentőségük megérdemelne, ezért nagyon fontos, hogy a polgárok egyfajta proaktív hozzáállással keressék ezeket az információkat.

<
>

˄