Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Nemzetközi kutatási és képzési projektet indított 2014 decemberében a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. Az EaSI közvetlen brüsszeli pályázatban 159.915 eurót nyertek a jó gyakorlatok terjesztésére, kapacitásfejlesztésre, kapcsolatépítésre és az érdekvédelem gyakorlati és elméleti oldalának összekapcsolására. A részletekbe Kelemen Melinda projektvezető és Árkovics István gazdasági alelnök avatott be.

―

Ha érdekérvényesítésről van szó, a franciák tudják, mit akarnak. Szinte heti rendszerességgel tüntetnek valamiért, az utcai vonulások már-már a mindennapok részei. Legyen szó akár a művészeti dolgozóknak járó juttatásokról, vasutassztrájkról, vagy mondjuk a Csalagút lezárásáról, a szakszervezeteknek mindig sikerül mozgósítani a munkavállalókat. Ez azért érdekes, mert Európán belül Franciaországban a legalacsonyabb a szakszervezeti szervezettség, a munkavállalóknak még a nyolc százalékát sem teszi ki. De úgy tűnik, ez nem zavarja a franciákat, akik kultúrájukból és történelmükből kifolyólag hozzászoktak, hogy jogaikért harcoljanak.

A nyugati példával merőben ellentétes, amit idehaza tapasztalunk. A szakszervezeti szervezettség nálunk sem éri el a tíz százalékot; a franciákkal ellentétben a „magyar virtus” nem tud érvényesülni, mert a hazai szakszervezeteknek történelmi, gazdasági és politikai okokból kifolyólag sokkal limitáltabb a mozgástere, valamint a munkavállalók sem feltétlenül ismerik a szakszervezetek tevékenységét. Magyarországon a közszférában jellemzően magasabb a szervezettség, míg a versenyszférában csak 5 % körüli. A másik probléma, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács 2011-es megszűnésével ma nem létezik nemzeti szinten olyan európai értelemben vett érdekegyeztető fórum, ahol a munkavállalók, munkaadók és a kormány a köz- és magánszférában is érdemben tudnának tárgyalni a munkavállalókat érintő kérdésekben. Ezt már Kelemen Melindától, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (LIGA) projektmenedzserétől tudjuk meg. A körülbelül százezres tagsággal rendelkező politika- és pártfüggetlen szervezet a verseny,- és közszférában dolgozó munkavállalókat egyaránt képviseli. A LIGA már profi pályázatmegvalósító, hiszen a társadalmi párbeszéd és a munkaügyi kapcsolatok, valamint szociális partnerek számára kiírt felhívások közül a mostani már a harmadik megnyert projektjük.

– A kétéves időtartam alatt elsősorban azon munkálkodunk, hogy a résztvevő országok – Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Litvánia, Lettország és Franciaország ‒ egyes szakszervezeti konföderációinak közreműködésével, szakértők bevonásával, megismerjük és „eltanuljuk” egymás jó társadalmi párbeszéd gyakorlatait. A közép-kelet-európai országok gyenge munkaügyi kapcsolatainak megerősítése európai szinten is prioritás, ezért ezt a témát különösen támogatják – fejti ki az ok-okozati viszonyokat Kelemen Melinda. A projektmenedzser azt is elmondja, a pályázati értékelésnél egyáltalán nem számított a lobbierő, a programokat teljesen objektív és átlátható szempontok alapján bírálták el Brüsszelben.

Kelemen Melinda projektmenedzser és Árkovics István gazdasági alelnök

Ez a mostani projekt főként a kutatásra összpontosít: a hat partner külső szakértők, kutatók felkérésével először is országtanulmányokat készített, mindenki a saját országának munkaügyi kapcsolatairól, társadalmi párbeszédéről, különösen a 2012-t követő időszak változásira fókuszálva. A megvalósítás során eddig három szemináriumot tartottak: Litvániában, Bulgáriában és Lettországban; ezekre az eseményekre szakszervezeti vezetőket, ágazati vezetőket, majd fiatalokat és szervezőket delegáltak. Az utazások újabb motivációt jelentettek az érdekvédelemben dolgozóknak: nemcsak sok szakmai élménnyel gazdagodtak, hanem lelkesedésük megnőtt, látókörük szélesedett a nemzetközi kapcsolatépítés hatására.

A program 2016 szeptemberében zárul egy budapesti záró konferenciával, ahol egyben bemutatják majd a projekt záró tanulmányát is. A LIGA úgy tervezi, erre az eseményre a projektben résztvevő tagországokon kívül is hívnak vendégeket, hiszen a pályázati feltételek megkívánják, hogy a program minél „európaibb”, szélesebb körben legyen meghirdetve.

Beszélgetésünk végére érve Árkovics István gazdasági alelnököt a magyarországi szakszervezetek múltjáról, és a projekt hozamáról kérdeztük. Válaszában nem titkolja, a rendszerváltoztatás előtti negyven év olyan nagy szakadékot jelent a társadalmi párbeszéd terén, amit nem lehet egyik évről a másikra ledolgozni. Világos, hogy egy volt szocialista országtól nem lehet elvárni, hogy egy az egyben kövesse a nyugati modellt. A soron következő lépés Magyarországon a szakszervezeti koordináció javítása, a szereplők közti párbeszéd hatékony kialakítása, és a szervezettség növelése, hiszen minél nagyobb a szervezettség, annál jobb eredményeket tudnak elérni a munkavállalói képviseletek a munkáltatókkal együttműködve.