Hangvető Zenei Terjesztő Társulás Kft.

MOST – Híd a balkáni zenéhez

Creative Europe

A Balkán különleges erőforrások és kiaknázatlan lehetőségek régiója – ez alól pedig a zenéje sem kivétel. Hogyan foglalhatná el a balkáni zene a megérdemelt helyét a globális piacon, hogyan léphetnének ki a balkáni művészek, fesztiválok, zenei szakemberek az elszigeteltségből? A „MOST” projekt ezeket a kihívásokat válaszolja meg képzésekkel, művészek és szakemberek mobilitásának anyagi támogatásával és olyan zenei rendezvényekkel, amelyek segítségével Európa többi része is megismerheti a térség kulturális kincseit. A „MOST” az első magyar vezetésű projekt, amely nyert a Creative Europe program nagy együttműködés kategóriájában. A kilenctagú partnerség vezetője a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás Kft. Weyer Balázs programigazgatóval, Lelkes András ügyvezető igazgatóval és Sőrés András produkció- és projektvezetővel beszélgettünk.

A projekt előzményének tekinthető, hogy korábban és kisebb léptékben a V4-területen már koordináltak hasonló együttműködést, ami nagyon jól működött, és pár év alatt teljesen átalakította a kicsi, de szereplői számára fontos piacot – avatnak be a munkatársak a részletekbe. A MOST projekt ötlete egyrészt ebből jött, másrészt pár éve az Európa Kulturális Főváros-projekteknek is fejlesztettek különféle produkciókat – az elmúlt években pedig évente legalább egy EKF-város balkáni: Plovdiv 2019-ben, Rijeka 2020-ban, 2021-ben pedig Újvidék és Temesvár. Így az EKF-városokon keresztül is kialakult egy hálózat, elindult a közös gondolkodás, és megtapasztalhatták azt is, hogy kik a potenciálisan jó partnerek, akikkel együtt bele tudnak vágni egy ekkora projektbe.

Hangvető Zenei Terjesztő Társulás Kft.

Lelkes András ügyvezető igazgató, Sőrés András produkció- és projektvezető és Weyer Balázs programigazgató

A „MOST” koncepciója ezalatt fokozatosan alakult ki. A megoldandó alapprobléma az, hogy hiába adott a Balkán térségében a kreatív potenciál, a sok a jó művész és zene, mégsem alakul ki körülötte iparág, mivel az értékláncban túl sok a hiányzó szem – ezeknek pótlását célozza a projekt. Úgy látták, ha rövid idő alatt akarnak tartós változást elérni, akkor az iparág minden szereplőjének kell valamit nyújtani: a zenészeknek, a menedzsereknek, koncertügynököknek és promotereknek, fesztiváloknak és rendezvényhelyszíneknek, valamint a városoknak és a kulturális és közigazgatási intézményeknek. Ez utóbbi állami vagy megyei szintű intézményeket is jelenthet, hiszen, ha nem részei a fejlődésnek, nem tudnak a közös megoldás részesévé sem válni, az Európa Kulturális Fővárosa projektek kapcsán pedig azt is megtapasztalták, hogy jól tudnak az önkormányzati szinten is működni. Így, a balkáni zeneipar egy-egy szereplőjére szabva alakult ki a projekt négy pillére. A pillérek képzési programjai a projekt időtartama alatt több fordulóban ismétlődnek. Mindegyik esetében pályázat keretében vonják be az embereket, mert fontos, hogy motiváltak legyenek, hogy valóban részt akarjanak venni benne.

A balkáni zeneipar szereplői nemcsak az európai véráramba nincsenek becsatornázva, de egymással sem állnak szoros kapcsolatban, így a programmal össze is kapcsolják és támogatják a világzene szereplőit.  Annak érdekében, hogy az eredmények a projekt befejezése után is fenntarthatóak maradjanak, a négyéves program személyes kapcsolatokra, tapasztalatokra, élményekre építve szeretne hosszú távú kapcsolatot kialakítani a balkáni és a globális világzenei piac között. Ehhez az kell, hogy erős hatást kiváltva egyszerre sok embert tudjanak bevonni a projektbe, hogy a komplex képzési programok révén biztosítsák a térség kulturális és kreatív iparának fenntartható növekedését. Ez közel száz zenekart, közel százötven menedzsert, harminc-harmincöt várost és hetven-nyolcvan fesztivált, rendezvényhelyszínt jelent. Mindez nemcsak megsokszorozza a korábbi aktivitást, de garantálja, hogy a projekt lezárultával is olyan komoly hálózat marad fenn, amelynek tagjai képesek egymást is segíteni.

A MOST projekt fókusz országai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Románia és Szerbia. A balkáni partnerek nagyon fontosak a projekt szempontjából, mivel ők rendelkeznek helyismerettel, a legtöbben a saját területükön példaképek. Az Exit fesztivál az egész Balkánon ismert brand és az is nagyon jól jött ki, hogy a partnerváros Újvidék és Temesvár a projekt ideje alatt lesz Európa Kulturális Fővárosa. 

Az első pillér, a „Balkan Music Export - világzene művészek és együttesek számára” célja, hogy a sok jó és piacra lépésre kész zenészt, együttest, művészt eljuttassa nyugat-európai színpadokra. A projekt időtartama alatt három fordulóban, fordulónként tíz-tíz balkáni zenekart választ ki a szakmai zsűri, akik részt vehetnek szakmai képzéseken és személyes mentorálást kaphatnak az európai zeneipar ismert szakembereitől. Lehetőséget kapnak arra is, hogy eljussanak vásárokra, fellépjenek nyugat-európai fesztiválokon és médiafelületet kapjanak. A nyugat európai partnereik közül nagyon sokan a legnagyobb nevek közé tartoznak ezen a területen világviszonylatban, mint a WOMEX-et működtető Pirahna Arts, az európai ernyőszervezet European Music Council vagy a nagy brüsszeli művészeti központ, a BOZAR, ahol rengeteg európai léptékű esemény zajlik, ráadásul ezeknek a cégeknek a menedzsmentjében is a legnagyobb nevek vannak. Ezek olyan hidak a világpiacra, amelyek egyenként is nagyon erősek, és az, hogy az ezektől érkező mentorok dolgoznak a balkáni művészekkel már önmagában nagy lépés a globális színpadok felé.

A kiválasztott produkciók anyagi támogatásban is részesülnek, amelyből egyrészt frissíthetik zenekari portfóliójukat, másrészt finanszírozhatják nemzetközi világzenei rendezvényeken, szakmai programokon, fesztiválokon és vásárokon való részvételüket. A zenekarok 2020-ban a budapesti WOMEX keretében, 2021-ben az újvidéki, 2023-ban pedig a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa programokon mutatkozhatnak be produkcióikkal.

Az első pillér első körében nagyon sok jó zenész jelentkezett, köztük olyanok is, akik már most nagy nevek, eddig mégsem tudtak kijutni a világpiacra – a projekt keretében éppen ennek a lehetőségét kívánják megteremteni.

A második pillérre, a „Festival Exchange”-re három fordulóban, fordulónként a Balkánról és Európa egyéb részeiről származó tíz-tíz fesztivál képviselője jelentkezhet. Tandem felépítésű programláb, ami azt jelenti, hogy a kiválasztott fesztiválszervezők párokba rendeződve dolgozhatnak együtt, részesülnek mentorálásban és anyagi támogatásban, amelynek köszönhetően programot cserélhetnek és eljuthatnak egymás fesztiváljára. Egy évnyi közös munkán keresztül kölcsönösen tanulnak egymástól, és e során nem feltétlenül csak a balkáni fél tanul a nyugat-európaitól, hiszen a balkáni kollégák a jellemzően nehezített pálya miatt sok szempontból felkészültebbek lehetnek, ugyanakkor arra nagy szükségük van, hogy inspirációt és reményt kapjanak a másik féltől és lássák, máshol milyen megoldásokat alkalmaznak az olajozottabb működés érdekében.

A harmadik pillér a „Management Training” program fordulónként harminc kulturális és zenei menedzsernek, turné szervezőnek biztosít szakmai képzést és networking lehetőséget, valamint ebből tizenöt résztvevőnek ösztöndíjas gyakornoki lehetőséget is a szakma jelentős nyugat-európai szervezeteinél. Ez a zeneipari menedzsment képzés különösen fontos a projektben, mivel míg zenészből és produkcióból elég sok jó van a térségben, nincs kivel dolgozniuk, mert nagyon kevés menedzser van. Egy zenekar pedig egy szintet elérve nem működhet tovább úgy, hogy mindent a zenekari tagok csinálnak, a menedzsment ráadásul külön szakma, és egyáltalán nem törvényszerű, hogy aki jó zenész, az ebben is jó. A kialakult helyzet egyfajta ördögi kör: a zenekarok nem keresnek eleget, hogy el tudjanak tartani egy menedzsert, így viszont nem is lesz több bevételük. A program e pillérének keretében a három forduló során kilencven menedzsert szeretnének kiképezni magas szinten, egy menedzser pedig jellemzően három zenekarral tud egyszerre együtt dolgozni, vagyis a kiképzett menedzserek közel háromszáz zenekart vihetnek, ami hatalmas ugrás lenne és nagyon komoly és tartós változást indíthatna el.

A negyedik, legösszetettebb pillér, az „Urban Policies” is tandemszerű programelem, melynek keretében a helyi kapcsolatépítést célozzák, azaz, hogy menedzserek, zenekarok, fesztivál- és programszervezők helyben találjanak intézményi partnert. Ezzel azt a nehézséget akarják megoldani, hogy az olyan ötletek, amelyek lelkes és kreatív emberektől származnak, ne haljanak el helyben, mielőtt még megvalósulhatnának – ehhez pedig annyi kell, hogy helyben kapjanak bátorítást, a város is segítse egy kicsit őket. Így a MOST inkubátorként szolgál azoknak a projektötleteknek, amelyek összekötik a városok önkormányzatait és a zenei szektort, és ezáltal szorosabbá teszik a kreatív iparág és a város kapcsolatát.

Ennek keretében fordulónként hat projektötlet megvalósítása részesül anyagi támogatásban, megvalósításukat szakmai képzés előzi meg, gyakorlatba ültetésüket szakmai mentor kíséri végig. Céljuk, hogy a megvalósítás során szerzett tapasztalatok és ismeretek hozzájáruljanak a régió hosszú-távú szakpolitikájához és hogy a szereplők együttműködéséről elkészüljön egy tudástár, amelyben a jó példák és gyakorlatok egy helyen megtalálhatóak legyenek a jövőben. Erre a programelemre olyan jelentkezőket várnak, akik ötletükhöz már megnyerték partnernek az önkormányzatot – ezzel ráveszik azt, akinek jó ötletei vannak, arra, hogy vegye fel a kapcsolatot a várossal. Sokat segít a motivációban az anyagi támogatás, tehát a várostól nem a pénzt várják, hanem hogy próbálják ki az együttműködést, aztán a lépések úgyis követik majd egymást – jó példa erre a Veszprémi Utcazene Fesztivál, amely néhány lelkes fiatal ötletéből indult, és mára a város zászlóshajó programjává vált.

A projekt négy pillére többszörösen összeér egymással, a különböző programlábak szereplői megismerik egymást, a projekt végére pedig lesz egy ötszáz emberből álló mag, akik úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a piac különböző szerepeiben egyaránt jelen lesznek. Ez a hálózat pedig már elég erős lesz ahhoz is, hogy önfenntartó legyen.

A projekt egyik főeseménye 2021-ben Újvidéken, a másik 2023-ban Veszprémben lesz – ez utóbbi egy hatalmas régiós világzenei esemény lesz, ráadásul ebben az évben Veszprém lesz Európa Kulturális fővárosa.

A Covid-19 járvány miatt ugyan el kellett halasztaniuk eseményeket, de volt, amit online módon tudtak pótolni, például elindítottak egy digitális beszélgetés sorozatot a projekt résztvevőivel és más szakemberekkel.  Jelenleg azon még tanakodnak, hogy a két olyan szeptemberi eseményt, amihez sokaknak kellene utaznia, merjék-e továbbra is személyes jelenlétet igénylő tréningnek szervezni vagy térjenek át az online megvalósításra – valószínűleg lesz A és B terv is. A járvány súlyosan érintette a kulturális és rendezvényszervezői szektort, ahonnan a legtöbb partnerük jön, így olyan projektmenedzsment problémákat is meg kellett oldaniuk, amelyek abból adódtak, hogy a partnereknek is át kellett állnia a home office-ra, illetve a legkomolyabb probléma a projekt magas önrészének előteremtése, úgy, hogy a járvány a piaci magáncég-partnereknek komoly bevételkiesést okozott. A projektvezetők minderre megoldandó feladatként tekintenek, amelynek megoldásán folyamatosan dolgoznak.

<
>

˄