A homoki kocsányos tölgyesekért

Elnyert összeg: 1 895 000 euró

LIFE

A Peszéri-erdő hazánk egyik legszebb homoki erdőssztyepp élőhelykomplexe, hiszen nemcsak változatos erdőállományok, hanem homoki gyepek, mocsár- és láprétek is megtalálhatók itt. A LIFE program támogatásával megvalósuló OAKEYLIFE projekt célja a homoki kocsányos tölgyesek megőrzése, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelme. Dr. Andrési Dániellel, az OAKEYLIFE projektmenedzserével, a KEFAG Zrt. kutatási osztályvezető-helyettesével beszélgettünk.

A Bács-Kiskun megye északi határán, Kunpeszér község külterületén fekszik a Peszéri-erdő. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként az Európai Unió által 1992-ben létrehozott NATURA 2000 hálózat részét képezi. A terület nagyobbik részének a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., kisebb részének a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a vagyonkezelője – így adta magát, hogy a két szervezet konzorciumként pályázzon. A harmadik konzorciumi partner, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely a projektben az inváziós fafajok jelenlétének teljes körű feltérképezését végzi a beavatkozások előtt, majd után. Egyedülálló az együttműködés egy ekkora erdei élőhely-rekonstrukciós programban egy állami erdőgazdaság, egy nemzeti park és egy civil természetvédelmi szervezet között.

Ahogy a projekt neve, OAKEYLIFE is utal rá, a projekt elsődleges célja az Alföldön a Peszéri-erdőben egyedülálló módon vitálisan újuló, a kulcsfaj szerepét betöltő, homoki kocsányos tölgyek megőrzése. A projekt a Natura 2000 fenntartási céljainak teljesítését fenyegető helyi veszélyeztető tényezők, elsősorban az idegenhonos, fás szárú (nyugati ostorfa, zöld juhar, mirigyes bálványfa és kései meggy) és lágy szárú (selyemkóró, kanadai és magas aranyvessző) növények visszaszorítására törekszik, mivel ezek károsan befolyásolják a kocsányos tölgy terjedését.
Az aktív helyreállítási munkákkal növelni kívánják a közösségi élőhelytípusok kiterjedését (szubkontinentális peripannon cserjések, pannon homoki gyepek, euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek és pannon homoki borókás nyárasok), és javítják ezek természetvédelmi helyzetét. Mindennek eredményeként várhatóan növekedni fog a közösségi jelentőségű, természetvédelmi szempontból kiemelkedő állatfajok (díszes tarkalepke, szarvas álganéjtúró) egyedszáma, és gyarapodik a közösségi jelentőségű növényfajok (mocsári kardvirág, homoki nőszirom) állománya is.

A projekt keretében oktatási, szemléletformálási tevékenységeket is végeznek a társadalmi felelősségvállalás és a környezettudatos magatartás erősítése érdekében. A pályázat keretében felújíthattak egy régi erdészházat a Peszéri-erdőben, amely most bemutatóházként szemléletformáló előadásokkal fogadja a csoportokat – óvodás kortól az egyetemistákig. Második éve vesznek részt a Budapesten megrendezésre kerülő Erdővarázs Családi napon, valamint a KEFAG Zrt. kecskeméti Vackor Vár Erdei Iskolájában; az oktatási anyag részeként szóba kerülnek azok a természetvédelmi jellegű erdőgazdálkodási módszerek, amelyeket többek közt a Peszéri-erdőben is alkalmaznak.

A 2017 augusztusában indult projekt 2022. december 31-ig tart majd, de már most jelentős eredményeket sikerült megvalósítani. Az MME monitoringozó csoportja felmérte az invazív fásszárú növényfajok borítottságát az erdőterületen – ezt a munkát a projekt végén is el fogják végezni, illetve hamarosan az élőhely-térképezéssel is végeznek. Ezek azért is jelentős előrelépések, mert hatalmas terepi munkaráfordítást igényelnek.

Kiemelendő eredmény, hogy a KEFAG Zrt.  víz- és talajtani térképezési akciója során elkészült a Peszéri erdő teljes termőhelytérképe – ez azért fontos, mert ebből megtudhatják, hogy milyen erdőket célszerű telepíteni a területen. Ekkora területre termőhelytérkép még nem készült: 638 db pontból mintegy 2500 db talajmintát elemeztek talajlaboratóriumukban. Ezen kívül talajvízmonitoring-kutakat helyeztek el, hogy figyelni tudják a talajvíz-hőmérsékletet, a víz vezetőképességét, valamint a talajvíz mélységét.

Az idegenhonos fajok visszaszorítása folyamatos, – eddig mintegy 120 hektáron történt meg mechanikai és vegyszeres úton egyaránt. Szintén folyamatosan zajlik az ökológiai folyosók létesítése és a cserjeírtás – előbbi célja bizonyos közösségi jelentőségű élőlények terjedésének, terjeszkedésének elősegítése, utóbbié pedig a közösségi élőhelytípusok területének növelése.

Az Alföldön a fakitermeléseket követően (amennyiben a területet nem sarjaztatják) kituskózzák a területet, majd a tuskókat úgynevezett tuskópásztákba rendezik. A projekt során fontos célunk ezen tuskópásztákról a tuskók lehordása, majd csemetével való beültetése. Ezzel is igen jól állnak: a pászták felszámolása már megtörtént, a következő lépés ezeknek a területeknek a csemetékkel való beültetése lesz. Ezen kívül erdőszerkezet-átalakítás történik, ami azt jelenti, hogy a nem őshonos fafajokból álló állományokat az őshonos fafajokból álló állományokra cserélik.

A Nemzeti Park részéről nagy előrelépés volt az erdei bemutatóközpont átadása 2019 novemberében, illetve az ő területükön is nagy mértékben folyik az idegenhonos fajok visszaszorítása – 60 hektáron végezték már el kétszeres ismétlésben. Jól haladnak a közösségi jelentőségű fajok felmérésével: a szarvas-álganéjtúró felmérése már megtörtént, a homoki nőszirom- és a mocsári kardvirág felmérések is megfelelő mértékben haladnak.

A projektidőszak végére az OAKEYLIFE hazánkban elsőként fogja egy teljes NATURA 2000 terület léptékében mind természetvédelmi, mind gazdasági oldalról is fenntarthatónak tekinthető pályára állítani az erdőgazdálkodási és erdőkezelési tevékenységeket.

A projekt keretében a különböző típusú helyszíneken szerzett és gyakorlatban tesztelt tapasztalatok alapján pedig ajánlásokat és jó példákat fognak megfogalmazni a hasonló problémákkal szembesülő területkezelők és gazdálkodók részére.

<
>

˄