Valós érték a mozivásznon

Európai filmforgalmazási támogatások

Elnyert összeg: 44 794 euró

Creative Europe

Testről és lélekről, Saul fia, Évszakok, Ifjúság, csak hogy néhány „nagyágyút” említsünk, amely a Mozinet Kft. forgalmazásában kerül vagy kerülhetett vászonra. A vállalkozás 1998-ban filmkritikai internetes portálként indult, 2006-ban bővült ki filmforgalmazási profillal. Eleinte hazai források fedezték a projekteket, majd a cég a közvetlen európai uniós Creative Europe Program MEDIA alprogramjában kezdett pályázni nem kis sikerrel; ezt mutatja, hogy 2016-ban összesen 44 794 euró támogatást fordíthatott európai filmek magyarországi bemutatására az „Automatic Support” keretéből.

Magyarországon a mozikban eladott jegyek nyolcvanöt százalékát amerikai filmekre váltják, sajnos csak a maradék tizenötbe férnek bele az igényes, valós kulturális értéket képviselő európai alkotások. Pedig a hollywoodi filmdömping mellett elképesztően üdítő mást is látni.

A kifejezetten nem tömegfilmek forgalmazására szakosodott Mozinet Kft. már-már hatodik érzékkel halássza ki a filmpiacról a gyöngyszemeket. Böszörményi Gábor ügyvezető igazgató avat be a cég történetébe: – Számunkra mindez eleinte hobbinak indult az egyetem mellett, online filmkritikai platformot üzemeltettünk a társaimmal, ami 2004-ben kibővült a Mozinet Magazinnal. Ezt hét évig szerkesztettük, főleg artfilmekről írt értékelések és filmfesztiválokról készült beszámolók kerültek be a print kiadványba. Közben évi egy-két alkalommal a filmforgalmazásba is belefogtunk, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Mozgókép Közalapítvány segítségével.

Mozinet Kft.
Böszörményi Gábor ügyvezető igazgató

Aztán 2009-ben átálltak a Creative Europe Program támogatásaira. A MEDIA alprogram alapvetően két pályázási típust tesz lehetővé: az egyik az automatikus rendszer, mely virtuális „perselyként” működik - az európai filmekre eladott jegyek után képződik egy támogatási összeg, ezt tudják a forgalmazók invesztálni a következő évben: a filmek jogdíjának negyven, ötven vagy hatvan százalékát fedezi az EU (a film származási országától függően).

A szelektív pályázati rendszer a kisebb költségvetésű, de nagyobb művészi értékkel rendelkező alkotásokat pártolja. Ebben a kategóriában nehezebb nyerni, de Böszörményi Gábor az érem másik oldalára is rámutat: így olyan filmek is bekerülhetnek a köztudatba, amelyek amúgy nem jutottak volna el Magyarországra. A filmforgalmazáshoz kapott összeget egyébként Brüsszel a mozik számától teszik függővé.

<
>

Az ügyvezető azt is elmondja, a Creative Europe Program nélkül nehezebben boldogulnának a piacon. Kis szektorban mozognak, és itthon kevés a bevétel a filmforgalmazásból. Az EU-s lehetőségnek hála be tudnak vállalni olykor kockázatos vagy veszteséges műveket is, mert a pályázati támogatás egy fix alapot nyújt nekik. De többször ráhibáztak: ami egyik nap még rétegfilmnek számított, amit alig ismert valaki, az másnapra simán hozhat A-kategóriás filmdíjakat is, felhívva magára a széles közönség figyelmét. Így volt ez például az Ida című lengyel-dán filmnél, ami fél évvel a magyar forgalmazás után nyerte el a legjobb idegennyelvű filmért járó Oscart. Magát a támogatást amúgy nem csak a filmek megvételére, hanem online, print és rádiós reklámozásra költik, de volt, hogy egy izlandi film főszereplőjét is a MEDIA program támogatásából hívták meg Magyarországra.

Mozinet Kft.
A Mozinet irodájának falát díszítő filmplakátok magukért beszélnek

A Mozinet irodájának falát díszítő filmplakátok magukért beszélnek. A Legújabb testamentum, az Évszakok, az Ifjúság vagy a Philomena ismertté válásában kulcsszerepet játszott az EU-s finanszírozásból is fedezett kampányprogram. Interjúnk után az egyiket, az öt török kamasz lánytestvér ezeréves tradíciók elleni lázadásáról szóló Mustangot magam is megnéztem, és egy tényleg testet-lelket átjáró, katartikus filmélménnyel tettem kerekké a forgalmazóval készült beszélgetésünket.

 

˄