Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

A változatosabb mezőgazdaságért

A történet mesében

Dr. Drexler Dórával, az ÖMKi ügyvezetőjével nem először találkozunk, az intézet számos Horizon 2020-projekt szereplője és/vagy irányítója. Az ÖMKi 2011-ben jött létre azért, hogy az ökogazdálkodást gyakorlatias eredményeket hozó, hazai kutatással fejlessze.

Ma már szinte közhely, hogy a mezőgazdaság változatossága elveszett. 100-200 évvel ezelőtt felbecsülhetetlenül változatosabb volt a termelés, sokkal több növényfajt és -fajtát termesztettünk és fogyasztottunk, ezek köre azonban az ezredfordulóra leszűkült néhány fő fajra (búza, kukorica, rizs, szója), és azok korlátos számú fajtájára. A sokszor monokultúrában termesztett fő fajok miatt kiszorultak azok a növények, amelyeket a dédszüleink a tányérjukon minden bizonnyal gyakran láthattak még (gondoljunk csak akár a hajdinára, akár a kölesre, vagy azokra a zöldségtájfajtákra, amelyek ma nem felelnének meg az áruházi zöldségpultok ízetlen, de formás sztenderdjének).

ÖMKiDr. Drexler Dóra: Az unió számára egyre világosabb, hogy támogatnia kell a diverzifikációt

– A pályázati kiírás éppen ezt célozta meg: az unió számára egyre világosabb, hogy támogatnia kell a diverzifikációt, meg kell tudnia mutatni a változatosság előnyeit, és visszavezetni azt az üzemi szintű gazdálkodásba – mondja Dr. Drexler Dóra. Rövid távú közgazdasági számítások miatt gyakran előfordul, hogy monokultúrában, évről évre ismételten, vagy bikultúrában, két növényt váltogatva termesztik az említett fő élelmiszernövény-fajokat, miközben a vetésforgónak is óriási előnyei lennének: például egy zöldtrágyanövény segít megőrizni a talajtermékenységet, amelyet a monokultúrás művelés tönkretesz – mondja az ügyvezető. – Példát kell mutatnunk, rá kell vezetnünk a mezőgazdasági szereplőket a vetésforgó és az egyéb diverzifikációs technikák előnyeire. Ebben van segítségünkre az Európai Bizottság, amely a diverzifikáció támogatásával arra ad pénzt, hogy a profitorientált szemlélet mellett a közös hosszú távú érdek is érvényesüljön.

Erre a feladatra hívták életre a DiverImpactset. A nagy konzorciumot a francia INRA ((L'Institut National de la Recherche Agronomique)) vezeti, a budapesti ÖMKi pedig a projekt ökogazdálkodással kapcsolatos témáit viszi. A konzorcium huszonöt – gazdálkodókból, szaktanácsadókból, feldolgozókból és kutatókból álló – innovációs csoporttal működik együtt, és támogatja őket az olyan fenntartható termékpályák kialakításában, amelyeket a magas fokú növénytermesztési diverzifikáció és az abból származó, új piaci termékek jellemeznek.

Mint azt Dr. Drexler Dóra elmondja, az ÖMKi feladata többek között a növénytermesztés változatosabbá tételével szerzett legújabb európai tapasztalatok összegyűjtése és elemzése, valamint gazdálkodókkal együttműködésben, új diverzifikációs technikák magyarországi tesztelése és vizsgálata. Magyarország szempontjából három fontos hozadéka is van a DiverImpacts-projektnek: egyrészt hogy az ÖMKi irányításával itthon is lezajlik egy „case study”, amelyben kisparcellás és az ÖMKi on-farm-hálózatára épülő üzemi kísérletekben a szója vetésforgóba illesztését, másodvetésben való alkalmazhatóságát, és ökológiai termékpálya-fejlesztési lehetőségeit vizsgálják. A másik hozadéka a projektnek, hogy az ÖMKi nemcsak a magyar case studyt felügyeli, hanem a projekten belül létrejött, öt case studyt összefogó klasztert is, amelyben elsősorban az extrém körülmények között termeszthető fajtákat, termelési módokat elemzik. A harmadik fontos eredmény, hogy 2019-ben az ÖMKi irányításával Magyarország lehet annak a nagyjából 300 fős tudományos konferenciának a házigazdája, amely a projekt eredményeit, célkitűzéseit fogja bemutatni Budapesten.