Országos Kriminológiai Intézet

Budapest

Pillanatkép a félelemérzetről

Áldozattá válás, bűnözéstől való aggodalom, szociális sérülékenység Európa nagyvárosaiban

Elnyert összeg: 176 588 euró

Horizon 2020

A bűnözéstől való félelem aspektusait vizsgálta az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) abban a projektben, amely a Barcelonai Egyetem irányításával európai nagyvárosok marginalizálódott területein folyt az elmúlt két évben. A konzorciumi tagok a Horizon 2020 támogatta, MARGIN elnevezésű kutatásban a biztonság- és félelemérzet problematikáját járták körül az áldozattá válás, a bűnözéstől való aggodalom, a szociális sérülékenység és a környezet hatásán keresztül. Dr. Barabás Tündével, az OKRI osztályvezetőjével, a MARGIN hazai szakmai irányítójával beszélgettünk.

– A projektben azt vizsgáltuk, az emberek bűnözéssel kapcsolatos bizonytalanság- vagy félelemérzete mennyire megalapozott. Kíváncsiak voltunk arra, hogy amitől az emberek tartanak, annak vajon valós oka van-e. Azt elemeztük, az egyes lakóhelyeken élő emberek mitől félnek és mitől nem. A kutatás lényege röviden és tömören a biztonság-bizonytalanságérzet körbejárása volt, de felmértük azt is, hogy miként lehet segíteni az egyes embereknek abban, hogy legyőzhessék a mindennapos félelemérzetüket – kezdi beszélgetésünket dr. Barabás Tünde, a projekt szakmai irányítója.
A barcelonai irányítású MARGIN-projektben a konzorciumi tagok Európa nagyvárosainak bűnözés szempontjából marginalizálódott területeit vették górcső alá. A bűnözés szempontjából terhelt városrészekben vizsgálták az érintettek félelemérzetét.

Ehhez azonban ismerni kell az úgy nevezett viktimizációs, azaz áldozattá válási paradoxont, amelynek lényege, hogy nem azok és nem attól félnek a leginkább, akiknek és amitől ténylegesen kellene. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy veszélyes környékeken élő emberek kevésbé félnek, mint azok, akik a bűnözési statisztikák szerint jóval kevésbé érintett helyeken élnek, ebből következik sokszor az is, hogy ott védekeznek sokkal erősebben a bűnözés ellen, ahol az kevésbé indokolt.

– Az éves bűnügyi adatok alapján beazonosítottunk két budapesti helyszínt a projekt számára, az egyik az elhíresült Hős utca és környéke volt a Hungária körút mellett, a másik a Rózsadomb alja, a budai Országút városrész, ahol bizonyos vagyon elleni bűncselekmények sokkal nagyobb arányban fordulnak elő, mint máshol – mondja dr. Barabás Tünde. – A projekt célja volt, hogy feltérképezzük, milyen problémák vetődnek fel helyben, és a rendőrség ezekre milyen válaszokat tudna adni, és mi, a projekt tagjai milyen új megoldásokat találhatunk a kialakult helyzetre. Úgy kell elképzelni a MARGIN-projektet, mintha egy pillanatképet készítettünk volna ezekről a helyszínekről – magyarázza a szakmai irányító. A projekt eredményeként pedig javaslatokat tettünk – különösen a többiek jó gyakorlata alapján – a félelemérzet csökkentésére és a biztonság fokozására. A MARGIN tehát egyfajta tapasztalatcsere is volt.

Országos Kriminológiai Intézet
Dr. Barabás Tünde: „A kutatás lényege röviden és tömören a biztonság-bizonytalanságérzet körbejárása volt”

Az OKRI kutatói mellett spanyol, olasz, angol és francia kutatók vettek részt a projektben, amely a biztonságérzet négy területét vizsgálta: egyrészt az objektív dimenzióját (az áldozattá válást), másrészt a szubjektív dimenzióját (a bűnözéstől való félelmet), harmadrészt a társadalmi-gazdasági dimenzióját (a szociális sérülékenységet), negyedrészt a társadalmi-földrajzi dimenzióját (a környék hatását). – Tudnunk kell a legrettegettebb környékekről is, hogy ott nemcsak bűnözők élnek, hanem a bűnözők mellett a bűnözői életmód áldozatai is. Vegyük például a Hős utcát: akik ott laknak, mert anyagi értelemben nincs lehetőségük továbblépni, azok egyszerűen beleragadnak ebbe a helyzetbe. Kilátástalanná válik az is, hogy onnan kikerüljenek, másrészt ettől ők napról napra nagyobb eséllyel válnak áldozatokká. Egy olyan utcában, ahol drogot terítenek, gyerekeket nevelni komoly kihívás, tehát ez a példa is szemlélteti, hogy számunkra nemcsak a bűnözés a kérdés, hanem az áldozattá válás is – magyarázza a projekt hazai irányítója.

A kutatás az aktuális bűnözési trendek, illetve az országonkénti áldozattá válási kérdőívek adatainak elemzésére is kiterjedt. Mint azt dr. Barabás Tünde elmondja, a projekt alapeleme volt az állampolgárok bevonása a biztonsággal kapcsolatos kutatásba, hiszen ők maguk az információ első számú forrásai, emellett segíthetnek megérteni az áldozattá válás és a biztonságérzet meghatározó tényezőit, és velük együttműködésben lehet a bűnözéstől való félelem csökkentésére irányuló jó gyakorlatokat kipróbálni.

A projektet 2017 áprilisában egy Budapesten tartott konferencia zárta, amelyen az előadások és beszélgetések célja a biztonsági problémák felismerésével és kezelésével kapcsolatos jó gyakorlatok, illetve a biztonságérzet növelésére irányuló megoldások megosztása volt.

˄