Vissza

NYERŐ­MAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött

Rákosi vipera

Középadacs

Viperák, sokasodjatok!

A történet mesében

Kétszer is nyert direkt brüsszeli támogatást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) partnerek bevonásával arra, hogy Európa egyik féltett faját, a kipusztulás szélére sodródott rákosi viperát megóvja. 2004 és 2007 között 324 500 euró támogatást nyert az MME által vezetett magyar konzorcium a rákosi vipera hosszútávú megőrzésének megalapozására a LIFE-Nature alapból, 2009 és 2013 között pedig egy ennél is átfogóbb projekt zajlott további magyar és osztrák partnerek bevonásával 1 669 967 euró LIFE+ támogatásból.

– Az első szakaszban az alapokat tettük le, 2004-ben sikerült felépíteni Középadacson, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén a Rákosivipera-védelmi Központot. Tenyészprogramunk indulásakor tíz egyeddel kezdtünk, mára kétezer egyedes szaporulatnál tartunk – mondja Halpern Bálint, a központ vezető biológusa. A Kiskunsági Nemzeti Park mélyén évek óta laboratóriumi körülmények között nevelik a hüllőcsemetéket. A munka az egész Kárpát-medencére kiterjedően 2009-től újabb projektben folytatódott: – További földterületeket vettünk ott, ahol a rákosi viperák szeretnek élni. A központot sikerült bemutató helyszínné és látogatóközponttá bővíteni, területünkön tanösvényt kiépíteni, így elkezdhettük az átfogó ismeretterjesztő munkát is – teszi hozzá.

Rákosi vipera
Halpern Bálint (a képen jobbra): mára kétezer egyedes szaporulatnál tartunk

Utóbbira szükség is van, hiszen számos tévhit övezi ezt a kincset érő fajt. Gyakran idézett anekdota, miszerint Rákosi Mátyást annyira zavarta a viperával való névazonosság, hogy a kedvéért az ötvenes években némi áltudományos indoklással át is keresztelték parlagi viperára. A hivatalos nevén – újra – rákosi vipera (köznyelvi verzióban homoki kígyó) ugyan tényleg nem simogatni való plüssállat, de nem is veszedelmes fenevad. – Nem halálos a mérgük, méhcsípésszerű, harapásuk kálciummal könnyen orvosolható – árulja el a vezető biológus, aki szó szerint a tenyerén hordozza a viperacsemetéket. Fenyegetettségük oka, hogy élőhelyeiket felszántották, az élővizeket lecsapolták a mezőgazdasági munkálatok miatt, eltűntek a jó minőségű gyepek. Mivel rejtőzködő életet élnek, főleg az újszülötteknek kell a biztonságos rejtekhely, különben hamar a gólyák zsákmányaivá válnak.

Rákosi vipera
Nem simogatni való plüssállat, de nem is veszedelmes fenevad. Mérge csak méhcsípésszerű

Most már elmondhatjuk, összegez Halpern Bálint, hogy míg a munka elkezdésekor mintegy ötszáz példány élt az országban szétszórtan, egymástól elszigetelt, sérülékeny populációkban, addig két sikeres LIFE-projekt után csak a központban 800 vipera él, és 2010 óta – folyamatos megfigyelés mellett – összesen 400 egyedet vissza is telepítettek természetes élőhelyekre. A populációk növekedésnek indultak, mára 700-1000 egyed él Magyarország területén szabadon.

 
Fotók: Halpern Bálint, Jeszenszky Zsuzsa