Vissza | |||
NYERŐMAGYAROK.eu — Az ember a siker mögött | |||
TúzokmenyegzőTúzokmenyegző– Tudod, mi a dürgés? – Hát persze! Félek is tőle, ha jön a vihar. – Jaj, kicsi lány! Nem dörgés, dürgés! Lilla zavartan pislogott Galagonyára, és kezdett rájönni, hogy hiába vallott színt, Galagonya nem a rettegve rettegett égzengésre gondolt. A madárhatározót lapozgatták, és mivel barátja épp akkor adta fel ezt a rejtvényt, mikor a fényes oldalakon egy óriási, barnás-fehéres tollazatú madár tűnt fel, sejteni kezdte, hogy a megfejtés valamiképp ebben a pulykaszerű jószágban rejlik. – Köze van ehhez a… túzokhoz? – betűzte ki a madár nevét. Galagonya elégedetten vakkantott. – Jó gondolat! Dürgésnek hívjuk azt a különleges hanghatást, amit a fácán- és túzokkakasok adnak párzáskor. A túzok násztánca ráadásul nagyon szép, érdemes lenne ellátogatnunk… Végig sem tudta mondani, a csillogó szemű Lilla már kapaszkodott is fel a hátára. – Induljunk!
Galagonya nem teketóriázott, egyenesen a dévaványai túzokrezervátumba vitte kis barátját. A lányka, mint minden alkalommal, ha egy újabb állatot ismerhetett meg, most is teljes lázban égett. A rezervátum felé közeledve egyre izgatottabban csacsogott. – Nagyon daginak tűnik ez a túzok! – Valójában nem dagadt, csak nagy testű – felelt bölcsen Galagonya, és behúzta pocakját. – Ő Európa legnagyobb testű röpképes madara. – Képes repülni? – Bizony! Jól és gyorsan repül, és sajnos épp ezért veszélyesek rá a villanyvezetékek. Lilla előtt megjelent a kép, ahogy az óriás madár helyet foglal a villanyzsinóron verebek és fecskék között. – Mert leszakad alatta, ha ráül? – Nem – válaszolt az eb rendíthetetlen türelemmel–, azért, mert repülés közben beleütközik. Sajnos szegény túzokunk, amilyen jól szárnyal, olyan rosszul lavírozik. Ezért az életőrzők kitalálták, hogy a föld alá viszik a kábeleket, így azok nem csúfítják a tájat és nem okoznak baleseteket sem. Lillából már majdnem kiszakadt a lelkes ujjongás a szuper ötlet hallatán, mikor megpillantotta a túzokokat. A hatalmas, fehér-barna tollruhás madarak láttán azonban a lélegzete is elállt. Csak egy sóhajtás szakadt ki belőle: – De szépek! Az óriási madarak peckesen járkáltak föl-alá a füves puszta hatalmas égboltozata alatt. A tojók kicsit kisebbek és szerényebbek voltak, barna öltözetük mint egy visszafogott, nyakig zárt ruhácska. Okos, fekete szemük érdeklődve csillant a jövevények felé. Mikor pedig az egyik jószág szárnyra kapott, Lilla szája tátva maradt a fenséges jelenség láttán. – Hogyhogy nem találkoztam még túzokokkal? – kérdezte a zöldbundás ebhez fordulva. – Csodaszép madarak! – Szépnek szép, de sajnos az egyik leginkább veszélyeztetett madárfajunk; ezért sem akadhatsz össze vele akárhol. Nem csak a villanyvezetékek, de a mezőgazdasági gépek használata, a nagy ragadozószaporulat, vagy a turisták zavaró látogatásai is megnehezítik a túzokok fennmaradását. A különböző földművelő gépek tönkreteszik a fészkeket, a rókák és borzok pedig a tojásokra és fiókákra veszélyesek. Különösen azért nehéz megvédeni őket, mert csupán két tojást raknak, azt is évente egyszer. Az életőrzők azonban jó időben fogtak össze a túzokok védelméért: a vadászokat és mezőgazdászokat együttműködésre buzdítják, és odafigyelésre tanítják, a vezetékeket föld alá viszik, a turistákat pedig rendezett túrákon vezetik végig, ahol csodálhatják, de nem zavarják a madarakat. Lilla csakhamar megértette, mi is vonzza turisták sokaságát a túzokokhoz akkor is, ha ezzel nem mindig tesznek jót. Miközben beszélgettek, az egyik tarka tollú, óriási hím lassan átalakult. Torokzacskója megnőtt, tollai felborzolódtak, bajusztollacskái az égnek meredtek. Faroktollait a hátára simította, fejét hátraszegte, s szárnyait kifordítva, finoman lebegtetve kezdte meg tipegős nászi táncát. Olyan volt, mint egy gyönyörű, fehér szirmú, kibomló rózsa. Udvarlása nem csak a tojókat, de a kislányt is elkápráztatta. Aztán felhangzott a halk, buffanó hang, mely az összes barna ruhás túzokmenyecskének szólt. – Ez lenne? – suttogta Lilla elbűvölten. – Ez bizony! – bólintott büszkén Galagonya. – Ez a dürgés. Lilla később, nagylánykorában is úgy tartotta, hogy a legszebb menyegző, amin valaha is részt vett, a dévaványai túzokok dürgése volt. | |||