NYERŐMAGYAROK.eu
Az ember a siker mögött
 Nyitólap   Rólunk  Médiatár  Mesetár  Kapcsolat  Archívum 
OK
Akadálymentes verzió
Magyar Élelmiszerbank Egyesület, Biogáz Unió Zrt.

A történet mesében
Történetek
Hagyományok Háza
Zugló Önkormányzata, BKK, MOBILISSIMUS Kft.
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
ReMat Zrt.
Lyme Diagnostics
Gravity R&D
Megoldások az élelmiszer-felesleg csökkentésére
A karitatív célú és a biogázként való hasznosítást tűzték ki célul az i-REXFO-projektben
LIFE

Az élelmiszer-felesleg karitatív célú szelektálásának, valamint a visszamaradt veszteség biogázerőművekben való hasznosításának folyamatát dolgozzák ki az i-REXFO elnevezésű projektben, amelynek magyar tagja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Biogáz Unió Zrt. Az olasz vezetésű konzorcium célja, hogy megoldásokat dolgozzon ki a katasztrofális méretet öltő élelmiszer-hulladék csökkentésére.

A jelenlegi becslések szerint világszerte az emberi fogyasztásra előállított élelmiszer körülbelül egyharmada kárba vész. A szám egészen elképesztő: az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete becslése szerint évente 1,3 milliárd tonnányi élelmiszer-felesleget termelünk, annak minden hátrányos gazdasági és környezeti következményével. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke szerint ekkora volumenből gyakorlatilag a világ összes éhezőjét el lehetne látni, a felesleg java része mégis a kommunálishulladék-gyűjtőkben köt ki.

Az élelmiszerpazarlás- vagy élelmiszerhulladék-hierarchia a legjobb megoldástól a legkevésbé hatásos megoldásig mutatja be a felesleg feldolgozásának lehetőségeit: 1. a legjobb esetben hatékonyan csökkentjük az élelmiszer-veszteség mértékét, 2. lehetőség szerint emberi fogyasztásra ajánljuk fel a felesleget, 3. állati felhasználásra, takarmányozásra továbbítjuk, 4. bioüzemanyagként, biogázként vagy komposztként használjuk fel, 5. a legrosszabb esetben a felesleget a kommunálishulladék-gyűjtőbe juttatjuk.

Magyar Élelmiszerbank Egyesület, Biogáz Unió Zrt.
Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke 

Az élelmiszer-pazarláshoz kapcsolódó kutatásoknak általában az a célja, hogy a pazarlási hierarchiában a legjobb megoldások megvalósulását készítse elő. Magyarországról a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Biogáz Unió Zrt. vesz részt abban az uniós finanszírozású kezdeményezésben, amely a maradékok fenntartható továbbhasznosítását tűzte ki céljául. A LIFE finanszírozta i-REXFO-projekt (Increase in the Reduction and Recovery of Expired Food) ennek a hierarchiának két szintjét, az adományozást és a biogázként való hasznosítást célozza meg. A projekt alaptézise, hogy vannak olyan élelmiszerfelesleg-források, amelyek alsóbb szinten hasznosulnak, miközben a piramis magasabb szintjein is fel lehetne használni őket. – Azt vizsgáljuk meg tehát az i-REXFO- projektben, hogy van-e lehetőség a kommunálishulladék-lerakóba szánt élelmiszerek szelekciójára úgy, hogy egy része emberi fogyasztásra, másik része pedig biogázerőművekben való feldolgozásra kerüljön – mondja Cseh Balázs elnök.

A projektet a perugiai egyetem biogáztudományi központja irányítja olasz, dán és két magyar konzorciumi taggal. Umbria a projekt szíve-lelke: a projektben részt vesz maga a régió is, amely a szabályozásért felelős. Az Élelmiszerbank és a Biogáz Unió feladata röviden összefoglalva az, hogy megvizsgálja: technológiailag, jogszabályilag és szervezési szempontból megvalósítható-e az Umbriában élesben is lezajló pilot Magyarországon. Rentábilis-e, fenntartható-e: ezek kulcskérdések a nagy horderejű projektben.

<
>

– Itthon a feltételrendszer adaptálását dolgozzuk ki, ennek persze vannak technológiai, jogszabályi és szervezési kérdései – hangsúlyozza Cseh Balázs. – A technológiai feltételrendszer elsősorban a biogázüzemek működésére vonatkozik: az a kérdés, hogy milyen típusú alapanyagot lehetséges hasznosítani. Az olaszok csak erre fókuszálva lebonyolítanak egy nagyon komoly laborvizsgálatot, amelyben az egyes élelmiszerfelesleg-alapanyagok alkotórészeit vizsgálják meg. Egészen pontosan azt, hogy milyen ezeknek az alapanyagoknak a biogáz-előállítási anyaghatékonysága. Ebből egy adatbázis is készül, ami már önmagában is nagyon fontos eredmény lesz: ilyen, úgy tudjuk, még nem létezik – mondja az Élelmiszerbank elnöke. – Az adott biogázüzem gazdája ennek köszönhetően a jövőben eleve birtokában lesz azoknak a szükséges információknak, hogy a rendelkezésére bocsátott feleslegből milyen hatékonysággal tud energiát előállítani, és a termelésből visszamaradt iszap hasznosítható-e mezőgazdasági alapanyagként. Az egy dolog, hogy technológialiag milyen élelmiszerből lehet biogázt előállítani, és hogy az abból keletkező végtermék alkalmas-e trágyázásra, de ennek rengeteg jogszabályi kötöttsége is van, amely országonként változó. A feladatunk az is tehát, hogy a projekt jogszabályi szinten is elemezzen és javaslatokat tegyen – magyarázza Cseh Balázs.

A 2017 őszén indult, 2021 elején záruló projektben a hazai tagok válaszokat keresnek azokra a kérdésekre, hogy például van-e olyan felajánló egy magyar biogázüzem közelében, amely élelmiszer-felesleget tud az üzem számára biztosítani. Aztán van-e olyan karitatív kör, amely a még felhasználható felesleget leválasztja az emberi fogyasztásra már nem alkalmas maradékról. Kérdés az is, hogy szükség lesz-e például olyan szereplőre, akinek csak a kicsomagolás a feladata (azaz: a műanyag leválasztása az élelmiszerről). Fontos megválaszolni, hogy biztosítható-e a biogázüzem számára a homogén alapanyag (gondoljunk csak a vendéglátóipari moslékra, amelynek összetétele beazonosíthatatlan és heterogén). Kérdés, hogy lesz-e olyan mezőgazdasági szereplő, amely a fennmaradó iszapot (tápanyagot) át tudja venni, fel tudja használni. Cseh Balázséknak meg kell vizsgálniuk, hogy melyik szereplő mit végez, milyen költséget áll a folyamatban.

LIFE
Legyünk újra sasbarát ország!
Az MME több mint negyven éve küzd a nagymadarak védelméért
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest
LIFE
A puszta albérlője
A kék vércse védelme a Kárpát-medencében
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Budapest / Bükk vidéke / Körös-Maros vidéke
LIFE
Környezetvédelem a föld alatt
Talajlakó rovarok online monitorozása
MTA Agrártudományi Kutatóközpont
Budapest
LIFE
Felfrissül a holtág
Horvát-magyar társulás az Ó-Dráva környezetének helyreállításáért
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
Barcs
LIFE
Lábnyom a jövőnek
Cél az energiafelhasználás optimalizálása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
Herman Ottó Intézet
Budapest
LIFE
Magtól magig
Vadon élő növények magvainak begyűjtése és hosszú távú megőrzése
Növényi Diverzitás Központ
Tápiószele

NYERŐMAGYAROK.EU
Az ember a siker mögött

Impresszum| Jogi nyilatkozat| Kapcsolat